Halló!
Azon lehet vitatkozni, hogy igaz-e, a hallózás a magyar hallom szóból ered, melyet Puskás Tivadar mondott volna egykor, s terjedt el világszerte. (Mint alább kiderül, a feltételezés nem igaz, németből jött a hasonló hangzás alapján honosodott meg.) De hogy a Gmail értesítése – „Heló, új komment jött a blogba!” – nekem mennyire idegen, az vitán felüli. A hallo a hallónak angol írású alakja, melynek ejtése valóban heló, de a gmailnek nem a kiejtés szerint kellene fogalmazni, hanem az írásos forma alapján. Különben hemzseghetnének az üzenetkeben a ricsörszök, a csörcsillek, a görsvinek és a csuda tudja, hogy még mik. Gondolom, hogy ezektől nemcsak az én hátamon áll fel a szőr.
De ha már a hallo-halló-heló eredettörténetébe kezdtem, adok némi ízelítőt abból az anyagból, melyet a neten találtam, s mely a koincidencia körébe sorolja a halló szó keletkezését. Annyira érdekesnek találtam az eszmefuttaatást, hogy megosztom veletek, számítva érdeklődésetekre.
|
|
|
|
|
|
Beck Mihály A koincidencia szótári jelentése események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli együtt előfordulása, illetve egybeesése… Az etimológiai koincidencia. Mindennapos tapasztalat, hogy a különböző nyelvek azonos, vagy rokon jelentésű szavai, vagy a szó és jelentése között meglepő egyezések vannak. Hatvan városa pontosan hatvan kilométerre van Budapesttől, önként sugallva, hogy a város nevének ez a magyarázata. Azonban a Hatvan nevű település már a XIV. században létezett, a méterrendszert pedig csak a francia forradalom után vezették be. A hatvan számnévvel persze lehet, sőt valószínű a város nevének a kapcsolata [3]. A telefonáláskor világszerte használt hallót mi magyarok a hallommal hozzuk kapcsolatba, némi büszkeséggel, hogy ezt a szót tőlünk kölcsönözték. Sajnos nincs így, a szó német eredetű, hozzánk a telefon feltalálása és elterjedése után került, de a hall igével való rokon hangzása valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy nálunk gyorsan elterjedt [4]. A keresztény szó természetesen Krisztus nevéből (Krisztosz > Krisztián) ered, és nem a kereszt szóból, amit pedig a népetimológiás meggondolás szinte sugall. Azonban csak nyelvünkben rokon hangzású a kereszt és Krisztus neve. A protestánsok használta keresztyén megnevezés világossá teszi a különbséget. A különböző nyelvek szavai közötti véletlenszerű egyezések matematikai valószínűségével, és ezzel kapcsolatban az egyes nyelvek közös eredeztetésének téves lehetőségeivel foglalkozik Pusztay János kitűnő könyve. |
Utolsó kommentek