Mickey webnaplója

Egy általam sokszor használt, sokszor megélt fogalom. És most nem pénzkeresésről beszélek. 
Hanem arról, amiről a nigériai Gabriel Okara ír A hang c. kisregényében: főhőse keresi AZT.
Egészen biztos, hogy magam is igen sokat kerestem.
Gondolok itt az antikváriumokban, könyvesboltokban eltöltött órákra, amikor és ahol kerestem azt. Kerestem az állandó választékhoz olykor hozzácsapódó kiváló és ritkaságszámba menő valamit: azt.
Keres(t)em a rádióadókon azt: az igaz hangot, az őszinte beszédet, az értékek felmutatását.  
Kerestem és keresem napjában X-szer azt: Azt a katalizátort, mely valamerre megindít, valamire inspirál, valamit előhoz belőlem, valamire késztet.  
Publikációk. Keresem azt. Azt az igazságot, jó hírt, valamit, amivel egyet tudok érteni, vagy ami megerősít a jóban, kiegészíti érdeklődésemet, többé tesz.
Zene: Keresem a hangot. Olykor megtalálom a klasszikusokban, olykor a modernekben is. Olyanok ezek a mai zenék, mint egy-egy sose volt aroma. Valaki valamit összerakott, és az a valami embernek való.
Keresem azt a képzőművészetben. Nem az izmusokban, hanem a művészi remekekben található – meg nem álmodható mégis láthatóan felmutatott – valamit, amely megérintette Isten köpenyét (hogy V. Deskét idézzem).
Keresem azt naponta a perikópákban: a végtelent, a megmentőt, a gondviselőt, a szentet, az erőset, a halhatatlant, a megfoghatatlant és felfoghatatlant.
Utóbbi keresést így fejezi ki Szent Ágoston: „Nem keresnél, ha már meg nem találtál volna.” Milyen igaz.
A Mester megmondta, mit keressünk: „Ti keressétek elsősorban az Isten országát és igazságát, és ezeket (szükséges étel, ital stb.) mind megkapjátok hozzá.”
Ezért olvasom a Bibliát, ezért hallgatom meg a homíliát, veszem az Eucharisztiát, ezért teszem ki magamat a művészetek hatásának, ezért nyitom ki X-szer naponta a számítógépet, ezért keresem a kapcsolatokat virtuálisan és élesben, ezért tekintek szeretettel a gyerekek szemébe, ezért fotózom a természetet és legszívesebben festeném is, ha szikrányi tehetségem volna hozzá.
 Ámbátor…   
A keresés akkor igazi – azt hiszem –, ha önfeledt.