Tegnap olvastam.
A Föld csak 1 a galaxisunk 3,2 trillió bolygójából.
A Nap csak 1 a Tejút 200 milliárd csillagából.
A Tejút csak 1 a megfigyelhető univerzum 2 trillió galaxisából.
Ez nem vers, hanem a véres valóság.
Hogy is lehet befogni ezt a végtelenséget.
Ugyanúgy nem, mint amikor valaki milliárdokat keres a lottón, vagy ha akkora vagyonra tesz szert, mint pl. Musk.
Az ember beleszédül a számok bűvöletébe, és nem tudja reálisan értékelni őket.
A helyzet még ennél is komplikáltabb.
Adva a Föld, rajta élettelenek és élők. Az élők különfélék: az egysejtűtől kezdve az emberig tart a sor.
Bármennyi is a fajok száma, az élőkből csak az ember az egyedüli, aki képes az önreflexióra.
Ha az élőket vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, amit Kellermayer M. már megtett: Az ember sok mindent kikutatott, és sok eredményt elért, de élettelenből élőt mindez ideig nem tudott előállítani.
Hozzá kell tennem, hogy az ember sokmillió sejtből, szövetből áll.
Emlékezetem szerint csupán a bélrendszerébe ötmillió idegszál tagozódik. A működések rendszere olyan bonyolult, mint amilyen spontán. Automatizmusok dolgoznak a szervezetünkben, építik, ill. bomlasztják azt. A leépülés éppen olyan csendben történik meg, mint a kiteljesedés.
Az előzőkből számomra az derül ki, hogy mind a világegyetem, mind pedig az élők világa csaknem végtelenül bonyolult, de ezzel együtt MŰKÖDIK.
Működne, ha a magukra reflektáló élők nem fordulnának egymás ellen.
Segít a gondolkozásban, ha az űrhajós szemével tekintünk a kékbolygóra. Már onnan is szépnek és egységesnek látszik a Föld. Ám ha az emberi nem történelmét tekintjük, hamar szembe találkozunk azokkal az erőkkel, akik révén hatalmas embertömegek irtattak ki. Nem írtam fel a FB-on talált véreskezű diktátorok mindegyikét, de szembetűnő módon, ahogy közelítünk a jelenhez, egyre nagyobb tömegek lemészárlása tapad az egyesek kezéhez. Ilyenként Nero, Tiberius és a többi római császárok a mai diktátorokhoz képest ministránsgyerekek voltak.
A kigyűjtés foglalkozik többek között Dzsingisz kánnal, Csang-Kai-Sekkel, Madagaszkár vezetőjével, Sztálinnal, Hitlerrel, Asszad elnökkel, természetesen Pol Pottal és a sor elején Mao Ce-Tunggal. Milliók és százmilliók fejét vették el ezek az emberek.
Hogy miért lett ember embernek farkasa, elég talányos. De tény.
Egyetlen szerepünk lehet ebben.
Az önmérséklés: a szelídség, visszafogottság, baráti kéz nyújtása annak, aki elfogadja.
2025.07.12. 09:15 emmausz
A világ és benne mi
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5518906580
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek