Mickey webnaplója

Az anekdota szerint Einstein egyik amerikai egyetemen tanítván a diákokkal havi rendszerességgel íratott dolgozatot. Lediktálta a kidolgozandó tézis témáját, majd a diákok nekiláttak a megoldásnak. Egy alkalommal, amikor befejezte a kérdés diktálását, jelentkezett egy diák, s megjegyezte: Professzor úr, egy hónappal ezelőtt már feltette ezt a tézist kidolgozásra. Mire Einstein: Igaza van fiam, a tézis valóban ez volt, de a válaszok azóta megváltoztak.
Ha igaz a történet, ha nem, jól mutatja a relativitást, a viszonylagosságot, az élet bonyolultságát, a döntések változtatásainak folyamatos szükségességét.
Ha jól emlékszem, egy munkatársi találkozót szerveztünk vagy egy fél éve. Három terminus közül lehetett választani. Ami nekünk jó volt, az a többieknek nem, vagy fordítva. Ezt eljátszottuk néhányszor, s utóbb a szervezők részéről az a döntés született, hogy majd valamikor tavasszal újra nekifogunk az együttgondolkozásnak.
Kitört a tavasz.
Mit tavasz, azonnal nyár, ámbár… ha kinézek az ablakon, talán tavasz van, és mire befejezem a posztot, lehet, hogy nyár lesz, esetleg tél. Minden olyan viszonylagos lett.
Ma kaptam meg a posztumusz kihelyezett szerkesztőségi ülésről szóló utolsó változatot. Eszerint nem szombaton, hanem pénteken, és nem délután, hanem déli egy órakor lesz, mert szombat nem jó valakinek, de péntek du. jó, illetve valamiért inkább csak a 13 óra. Nekem mindegy. Ám, aki dolgozik, annak nem. Párom nem tud jönni. Majd talán legközelebb.
Neki az este azért nem lett volna jó, mert jönnek Zsuzsáék. Zsuzsa lányomnak ugyanis gimn. osztálytalálkozója lesz a hét végén, és tervezték, hogy más pénteken feljönnek családostul, hogy a hétvégét együtt töltsük. De mégse! Kiderült, hogy iskolás uncsinknak aznap biciklikirándulást szerveznek, így miatta maradnia kell a papának, aki a kocsit vezette volna. (Zsuzsa érthető okokból nem tud vonatozni a csecsemőkorból éppen kinövő Angélával és nagycsoportos Blankával.) Amennyire labilis az időjárás, könnyen megeshet, hogy a biciklizős napon zivatarok váltják egymást, ami miatt esetleg kútba esik a program. Zsuzsáéknak nagyon örültünk volna, ámbár hétvégére bejelentkezett Micáékhoz két nászunk. F. hivatalból, felesége pedig rokonlátogatás céljából érkezik. Menyem nagyon sajnálta, hogy a kétféle rokonság látogatása összecsúszik, mert ez idő szerint nem tud bilokálni, de a sors szeszélye folytán ez nincs így. Csak nászunk érkezik, Zsuzsáék nem. Most már akkor se, ha cigánygyerekek potyognak az égből, és időközben a biciklitúra meghiúsulna.
Zsuzsa tehát nem jön Bpre, Tücsi nem jön kerty-party-ra, a kettős találkozó sem valósul meg szombaton.
Remélhetőleg a könyvhét nem marad el valamiféle engedély hiányában vagy a nonstop felhőszakadás következtében a jövő héten.    
Most telefonált Zsuzsa, hogy Blanka anyák napi ünnepsége és kung fu edzési időpontja ütközött. Így délután vagy kung fu edzés közben mondja el Blansi a versikét, vagy az ünnepségen kung fuzik versmondás után. Tertium non datur.
Tapasztalhatjátok velem együtt, hogy minden relatív, még a relativitás is.
Mert a tézisek hiába azonosak, ha időközben a válaszok részben vagy egészben megváltoznak.
Hogy ez mennyire így van, hadd jegyezzem meg végül, hogy egy fél órával ezelőtt még fogalmam se volt róla, hogy éppen az esetlegességekről fog szólni mai posztom.