Bekapcsolom a számítógépet. Némi vakaródzás után azzal bosszant, hogy veszélynek van kitéve, mert „nincs bekapcsolva a tűzfal”. Alkalmasint ennen tűzfalam sincs bekapcsolva, mert születésem óta, mi több, annak következményeként állandó életveszélynek vagyok kitéve. Ha nem így volna, nem találtam volna ki szlogenemet: „Élni életveszélyes!”
Most hogy közeledünk az év leghosszabb nappalához, mikor még alig is pitymallik, indulhatunk Weöres Sándor Bóbitájával, akinek „hajnali köd-fal a vára”, mindjárt a reggeli szürkületben eljuthatunk két igazi tűzfalig, melyből egyik se a számítógépet védi, tekintve, hogy az itt idézendő vers keletkezésekor még csupán utópisztikus álomnak tetszhetett a számítógép, ha egyáltalán valakinek az agyában mint lehetőség megfogamzott. Íme, amire gondoltam (Sietek rögzíteni, hogy csak idézni szerettem volna belőle egy részt, de nem tudtam a költemény szépségének ellenállni. Olyan volna az, mint valakit félúton kitenni a kocsiból, akinek azt ígértem, hogy hazaviszem.).
Tóth Árpád, Körúti Hajnal
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.
Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.
Bűvölten állt az utca. Egy sovány
Akác részegen szítta be a drága
Napfényt, és zöld kontyában tétován
Rezdült meg csüggeteg és halovány
Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.
A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.
Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére...
És most vissza prózába. A tűzfal első jelentése szerint épület ablakok nélküli tűzbiztos fala. Ám a versben nem ezekről van szó, hanem a második jelentéséről: ház oromfala. Bizonyítom:
„Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt”
Csak oromfalon találhatók üveg(ablakok), melyekre száz napocska hullt.
A szótár nem foglalkozik vele, de szerintem az is tűzfal, amikor falként merednek a lángok az ég felé, elzárva a menekülés útját mindazoktól, akik beleütköznek.
Gyanítom, lehetséges tűzfalnak nevezni azt a pergőtüzet is, melyet a csatárok produkálnak az ellenséget össztűz (zárótűz) alatt tartva.
Funkcióját tekintve igazi tűzfal a színházi vasfüggöny is. Ha leeresztik, a színpadot és a nézőteret szeparálja egymástól. Egy esetleges tűz alkalmával csak az egyik fele ég le a színháznak. Nem mondom, az is totális égés, a szó eredeti értelmében, és áttételesen, anyagilag is.
Mögöttem is tűzfal áll (első jelentésű, nincs rajta ablak, se balkonajtó). A szoba keleti fala puszta panel, mely a kelő naptól, kánikulában pedig a forró levegőtől átmelegszik, és mint tüzes kemence ontja este a meleget lankadatlanul, hogy alvásunkat nehezítse. De már nem sokáig.
Holnapután jönnek felszerelni a már régen megvett légkondit.
Úgy látszik mégsem elég megvásárolni, jobb, ha bekapcsolják elektromos hálózatba.
2013.06.17. 18:01 emmausz
Tűzfalak
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr795365638
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek