Mickey webnaplója

A Tinta kiadónál megjent Grétsy László Nyelvi játékok nagy könyve. Vastag a kötet, vastag az ára is. Utánanéztem, hogy esetleg fent van-e a neten (MEK). Lehet, hogy egy másik játékoskönyvre bukkantam. Szintén GL neve fémjelzi. Mivel közel áll hozzám ez a téma (magam is sokfélével próbálkoztam már blogomban), tüstént hozzáfogtam a könyv elolvasásához. Nem állítom, hogy minden mondatot érint ez az átlapozás, de mindjárt az előszavában találtam több olyan dolgot, amely poszt után kiált.  
Játékos neveket sorol: Alma Borka, Fleck Titusz, Fodor Menta, Háló Inge, Hamar Romola, Kömény Magda, Nyári Szabin, Orosz Tea, Para Zita. Hasonlókat én is ismerek. Vannak közöttük - hogy is mondjam -, olyanok, amelyek az illemet sértik. Inkább nem idézek ilyent. A szerző is ezt teszi.
Azt, hogy a muss seinből hogyan lett muszáj, nem olvastam nála, de másokat igen.
Pl.  et cetera – ecetet rá; un geniert – óne zsinór…
A hivatalos életben számos leleménnyel éltek kollégáim, és alighanem olykor magam is:
Pl.
Ültetvényes vagy? - Értekezletre mész?
alácingálom - alászignálom,
bekapok egy antifasisztát – antineuralgicát.
Leír a szerző egy gyermeknyelvet. A gyerek látja a bajszos férfit így szól: „Bácsi, neked szájöldököd van?”
Szeretem ezeket a nyelvi találmányokat. Valamikor volt egy gyermekszáj témájú könyvecske, mely ezeket sorolta.
Saját unokáim is sokfélét gyártottak már. Pl. világnéző – drón.
***
Végezetül két idézet: Ide írom a most olvasott Fekete István-könyv egy mondatát, amelyben egykori káplárját idézi:
„sose tudhati az ember, mikor lesz rá szüksége abba a piszok civil életbe.” Tipikus.
No, meg azt, amit Bárdos Lajos fogalmazott meg: „Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes.”
Ez is tipikus.
Értelmiségiek vonatkoztatták már költészetre és még sok minden egyébre.
Szegény süket emberek, akik nem élvezhetik a zenét.
Szegény nyomorgók, akik lehet, hogy versek nélkül tengetik életüket.