Miért akarnak odamenni? Én most jövök onnan. Nincs ott semmi, akkor meg minek odamenni – firtatja a filozofálásra hajlamos Besenyő Pista bácsi.
Miért járnak a pestiek Budára dolgozni, a budaiak meg Pestre, hiszen mindkét oldalon bőséggel vannak munkaalkalmak. Ezen már én is sokat gondolkoztam. De más is megtette. Hogy mennyire valós a kérdés… Ismertem egy fickót, aki bérlakást kapott Ferencvárosban. Költözés után átballagott az utca túloldalára, ahol egy kozmetikai üzem működött. Megkérdezte, miféle munkaalkalmak kínálkoznak mostanság. Megmondták neki. Egyik passzolt üzemmérnöki végzettségéhez és kedves is volt neki. Ettől kezdve húsz métert gyalogolt munkahelyéig. Szinte minden ideálisan alakult az életében. Ezért vagy másért, ki tudja, én nem tudom, barátom mégis csak elvált a feleségétől. Mi meg máris ott tartunk a következő miértnél.
Főiskolás osztálytalálkozón vettem részt vagy hat éve. Mellettem ült MM. Még mindig csinos nő. Nem igazán változott. Békés, szép arcú. Elvált. Fia, akkor másfél emberöltőnyi korú. Szintén kellemes vonásokkal. M mutatja a fotóját. Mondjátok meg őszintén: Megnyerő küllemű vagy sem? M tovább kérdez: Miért nem talál magának társat a nők között? Nemigen tudtuk a választ, különösen, hogy a részletekről nem esett szó. M újra kifejtette, hogy az ő házassága sem sikerült. (Talán ezért [is] ódzkodik a fickó feleséget keresni magának), mindenesetre M feltette újabb kérdését:
Miért válik el mindenki? (Sic!) Mindenki!? Persze nem mindenki, de nagyon sokan. Elég nehéz megmondani, hogy miért. A Mester azt tanítja: Keményszívűségetek miatt engedte meg Mózes a váló levél adását, s feleségetek elbocsátását. Érdemes ezen a „keményszívűség”-en elgondolkozni.
S most jön az én miértem.
Miért kezdi mindenki a költözködését azzal, hogy szétrombolja a korábban lakott lakást? Kérdezem ezt azért, mert egy hétig csiszolták a letépett tapéta helyét a szomszédban, egy hétig verették a falat, mert a konyhai közfal nem divat, s le kell zúzni a vasbetont az ételátadó ablak aljáig. Különben nem érzi jól magát benne az új tulajdonos. Lefogadom, ha parapet magasságig ért volna a házgyári elem, ma mindenki kiegészítené a hiányzó részt, időt, munkát és fáradságot nem kímélve, hogy szeparálja a konyhát az étkezőtől.
Bizonyítom: Mivel hazánkban melegek a nyarak, ehhez alkalmazkodva a legtöbb lakáshoz kisebb-nagyobb erkélyt terveztek, hogy ki lehessen ülni napszállta után vagy olyankor, amikor nem süt erősen a balkonra a nap. Mit tesz az erkélytulajdonosok jó része? Beüvegezteti födémig a felsőrészt, megszünteti a lakás nyitott jellegét. Merthogy ezzel mintegy két négyzetméterrel megnöveli lakását.
A szomszédban is hetek óta folyik a zúzás. Utóbb – ma is – csiszolóval új vájatokat készítenek a villanyvezetékeknek, mert a tulaj nem szereti a régi fali vezetékek nyomvonalát, másfelé kíván rézvezetékeket húzatni a falakba.
Nem folytatom, mert nincs se vége, se hossza annak, mit miért. Miért verik le a működő csempét a falakról, a követ a padlóról, s a világos helyett sötétet, a sötét helyett világosat tesznek. A működő öntöttvas kádakat zuhanyozókra cserélik, a zuhanyozókat ívelt ülőkádakra. A csaptelepeket pedig rutinból kidobják, s újra cserélik. Mennyi pocsékba menő termék, energia, sziszifuszi munka, erőlködés.
Miért? Mért? Miért?
Ki a megmondhatója?
2013.07.01. 16:11 emmausz
Miért, miért, miért?
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr305386360
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek