Mickey webnaplója

Ma, hamvazó szerdán indul a nagyböjt, hogy másfél hónap múlva húsvétba torkolljon. Hamvazószerdától egy ív húzódik a feltámadásig. De ez az ív nem ballisztikus pályára emlékeztet, hanem egy exponenciális görbe emelkedéséhez. Indul saját semmiségünk felismerésével. „Emlékezz, ember, hogy porból vagy, és visszatérsz a porba.” – hangzik a szokásosan alkalmazott egyik formula, miközben homlokunkat barka hamujával illeti a pap. De van egy másik formula is, mely így szól: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” A kettőből csak az egyiket mondja a hamvazó. Az előbbivel minden embernek egyet kell értenie. Evidencia, hogy a bolygó anyagából vett testünk oda tart vissza, ahonnan eredt. A másik a híveknek szól, hogy igazítsák életüket Krisztus követésére, és megigazulásukról adjanak számot, azaz életpéldájuk mutasson fel krisztusi értékeket.
Pont.
A hosszú időszak a bűnbánat és megbocsátás időszaka, amely végül Krisztus kereszthaláláról bőségesen megemlékezve feltámadásába lendül. Ez a végpont, hisszük-nem hisszük: van. Pál a következőket fogalmazza meg: Ha Krisztus nem támadt fel, akkor mi sem fogunk feltámadni, és szánalmasabbak vagyunk minden más embernél.
Elgondolkoztató. Nemde?  
A húsvét éjszakai mise során hangzik fel az lelkes dallamú gregoriánének, ami tegnap eszembe jutott: „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!” Mit jelentenek?
Krisztus győz, azaz legyőzte a halált.
Krisztus uralkodik. Az Ő uralkodásának alapja a szolgáló szeretet. „Aki első akar lenni köztetek, legyen az utolsó.” Aki uralkodni akar, az elsősorban saját magán uralkodjon, s legyen környezete szolgálatára.
Krisztus parancsol! Ugyan mit parancsol a Mester?
A legegyszerűbb dolgot, amit mégis nagyon nehéz teljesíteni gyengeségeink miatt:
Szeressük Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből; szeressük embertársainkat úgy, mint saját magunkat.”
Egyszeri hallásra megjegyezhető.
Nem?