Mickey webnaplója

Már megírtam, hogy nem álmoskönyvet akarok összehozni posztjaimmal, hanem igen vegyes témájú élményeket, melyek engem érnek, vagy amelyek élményként hatnak rám. Ám rendre le szoktam írni, ami életemben korábban még sose fordult elő velem, vagy ami várhatóan utoljára fordul elő. Utóbbira példa, hogy vettünk egy elég nagy teljesítményű porszívót. Mondom T.-nek: Több porszívót nem akarok venni életemben. Tényleg nem. Viszont életemben először álmodtam, hogy a bazilika(?) a nagyheti szertartáshoz élő keresztre feszítetteket kíván mozgósítani. A rendezők fizimiskám miatt többek között engem választottak ki az egyik szerepre. Nem én voltam Krisztus, inkább valamelyik lator lehettem. Meglehetősen hiányos öltözékben kellett megjelennem a tett helyszínén. Főpróba nem volt. Nagy nyüzsgés fogadott. Ácsok állították fel a kereszteket, mások lyukakat készítettek a keresztek beállításához. Én meg csak mentem, mint a kiszemelt áldozati bárány, hogy történjen, aminek történnie kell. Azt se mondták, hogy mit kell elviselnem. Lesz-e talpam alatt valamiféle deszka, netán ülőke, vagy kötéllel kívánnak a fához kötni. Immár sose tudom meg, mert felébredtem, hogy megigyam gyógyteámat éhgyomorra, ahogy elő van írva. Aztán visszatértem ágyamba, de keresztre feszítős álmom nem tért vissza. Sose tudom meg, hogy milyen statiszta vált volna belőlem. Mindenesetre semmi máshoz nem hasonlító érzések kavarogtak bennem a keresztfához igyekezve.
Lábjegyzet a Lev 23-hoz. Az ünnepek mibenléte, a megünneplés módja, (az ünnepek egy része böjthöz kötött, más részük a munka napi vagy heti felfüggesztéséhez) arra utal, hogy az év meglehetősen sok napján nem kellett dolgozni (bár hatnapos munkahétben dolgoztak), ekkor az Úrnak szentelt idő és a vidám kikapcsolódás került előtérbe. Közöm. Írva van: „Ha elérkezik az aratás ideje, ne szedd össze, ami az aratáskor ottmarad, hanem hagyd ott a szegényeknek és az idegeneknek.” Ez nagyvonalú gesztus alkalmazására intő előírás. Légy bőkezű, ne sajnáld javaid morzsáit megosztani másokkal. Kicsit olyan ez, mint a tányér szélén hagyott húsos csont a kutyának, mint az istenek tiszteletére kiloccsantott bor a rómaiaknál. A fukarság felülírása. Írva van még: „Aki nem böjtöl ezen e napon, azt ki kell irtani övéi közül, aki pedig dolgozik, azt én pusztítom ki népéből.” amit az Úr előír övéinek, azt komolyan gondolja.