Mickey webnaplója

– Ember tervez, Isten végez – szól a közmondás. „Ma útnak indul Éva családostul, hogy Magyarországra érkezzenek. Először Móváron látogatják meg Zs.-t új otthonukban, majd kedden érkeznek hozzánk” – írtam tegnap.
Ez idő szerint módosult a terv. Hétfőig Heilbronnban laknak egy szállodában, aztán majd meglátják, mire ítéli őket a helyi Renault-szerviz. Történt pedig, hogy elfolyt a kocsijuk olaja. A többi a biztosító dolga. Másik gond, hogy M. műtétje nyomán valami miatt erős fájdalmai voltak? Vannak? Ez megint csak megkérdőjelezi további terveiket. Délutánra a fájdalmak lanyhultak, megérkezésük vagy hazamenetelük egyelőre egy tizenöt-ismeretlenes egyenlet.
– Várjuk a fejleményeket. Kevesebbet tudunk róla, mint az esti NSZK-Argentína döntő esélyeiről.
– Mindnyájan Isten kezében vagyunk – hallom magamban B Laci visszatérő szóhasználatát.
– Olvasom Vasutánál: „A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni. Osho” Igaza van. Türelmesnek lenni annyi, mint imádságban maradni, s várni.
Várunk.
– Olvasom Balázs Gézánál, hogy valaha egy álla alatt masnira kötött pomponos sapka mentette meg az életét. Ugyanis gyerekkorában belecsúszott a Rákos-patakba. Az elsodorta. Egy postás vette észre, hogy egy pompon elakadt egy bokor ágában, s alatta egy ájult gyerek lóg. Megmenekült. Az életmentő pomponos sapkát nem meri kidobni.
– A facebook két közel-keleti fiatalt mutat, egy tini fiúét és egy tini lányét. Majd egy robbanást látunk, s a lány arca felsőteste megszűnik, véres tetem marad csak. Borzalmas látvány öt másodpercben, és teljesen elfogadhatatlan. A Közel-Keleten, Irakban, Ukrajnában, az USA-ban, itt akárhol. Minap jegyeztem meg egy Fb-bejegyzés kapcsán: Uram, mentsd meg az embereket egymástól! Tartom. A lánynak pedig találkozást az irgalmas Istennel!
***
Még egy őrültség. A tegnap későesti órákban kaptam ezt a törtmagyarságú szöveget e-mailen. „Az Ön e-mail nyertek díjat a kilencszázezer dollár. A Microsoft.requirement szerepel; nevét. Mobile number.Country.” Mivel fiunk is megkapta, az ugyebár elvileg már 400 000 USD. Egy éjszakára nem is kevés. A folytatás prózai. Reggelre a rendszer a spam-ek közé dobta. Pedig érdemes lett volna válaszolni: Kedves Izé Cég! Mivel nincs mobilom, így számát se tudom megadni. Remélem, azért mindezek ellenére igényt tarthatok – teszem azt – a beígért összeg felére.      
***
Írtam:
Mondtam, hogy a puli kint jó!
Szűk neki e kulipintyó.
***
– Tetszik ez a trambulin
– Kártyán nyertem – kanbulin.
S most komolyodom:
Lábjegyzet a Szám 21-hez. Említi, hogy a pusztában továbbra is a kivonulás ténye ellen morgolódó népet tüzes kígyók marják halálra. Mózest az Úr arra utasítja: csináljon rézből egy kígyát s szerelje egy póznára. Aki ránéz a kígyóra, megmarad. Aki nem, az elpusztul. Ez a rézkígyó is Krisztus keresztjének az előképe. Egyebekben a fejezet sorolja a pusztai vándorlás állomásait, apró-nagyobb hódításait. Atarim, Obot, Zered-patak, Arnon, Váheb, Szufa, Ber, Mattan, Nachaliel, Bamot, Jahac, Hesbron, Jazer, Básán. Nekünk csaknem csupa érdektelen helységnév. Az izraeliekkel van Isten, kardélre hányják az ellenállókat. A nőket, gyerekeket fogságba vetik. Közöm. 1. A Közel-Keleten ma is gyilkos háború folyik. Az emberiség egyik szégyenfoltja a térség. 2. A téma előjön majd János evangélistánál. Nikodémusnak magyarázza a Mester: „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen, mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,14–16)
Nincs mit hozzátennem.