Bús a képem címmel ír novellát H, Böll.
Búsak lettek az írásaim, üzeni K. Megcsappant a korábban bennük meg-megcsillanó humor.
Rendben van, igaza van neki – bizonyára. Ha így van, csak azt erősíti, hogy posztjaim őszinték, és a valóság változásait bontják ki.
– Talán nem kell magyaráznom, hogy korom előrehaladtával korábban nem tapasztalt jelenségek ütik fel a fejüket. Bizonyítsam, hogy ötven felett az ember hanyatlásnak indul? Most 68 vagyok. Visszafogom magamat, hogy kifejtsem, mik azok az újabban észlelt esendőségek, amelyek a korábbiakhoz társulnak. Nem komolyak, csak kellemetlenek. Jelentkeznek anélkül, hogy a korábbi nyavalyákból bármelyik elhagyna.
– Remete lettem. Ébren eltöltött időm felét évek óta egyedül élem. Ez változni fog egy hónapon belül, amikor is életem párja is felhagy korábbi munkálkodásával.
– Írtam egy humoros kötetet. Kerestem kiadót. Megüzenték: Ha fizetek, megjelentetik, mert jó. Visszaírtam nekik: Ha jó, fizessenek ők. Ha rossz, ne adják ki.
– Szerkesztettem egy komoly könyvet. Elfektette a kiadó.
Ezek után felhagytam bármiféle kísérletezéssel.
– Korábban érkeztek távmunkák. Fizetősek, ingyenesek. Ma ez nincs így. Az önkéntes munkában végzett anyagok is ritkábbak lettek.
– „A nemzetközi helyzet fokozódik” – plagizálom A tanú c. filmből. Sose volt a világban abszolút béke, de mintha megsokasodnának a háborúskodások. Sajnálom, de mintha fájnánk egymásnak mi emberek. Soroljam? Ukrajna, ISIS, Szíria, Közel-Kelet, „arab tavasz”.
– Kedvemet szegi az interneten keringő erkölcstelen, embertelen tartalmú videók sokasága, amelyekbe akaratlanul belebotlok. Csak tegnap: levágott gyerekfejek, társa által halálra gázolt autóversenyző teteme. Harcoló brigantik, milicisták, reguláris egységek. Hol élünk? Csakugyan nem kapok röhögő görcsöt ezektől a jelenségektől.
Elkeseredve nem vagyok, talán csak csendesebb, visszafogottabb.
Esküszöm bármire, ha javulnak a tapasztalt tényezők, írásaim derűlátása azt meghaladó mértékű lesz.
***
Minap írtam, hogy sokat passziózom a „Keresd meg az öt apró eltérést” képei különbségeinek a megtalálásával. Azt is megírtam, hogy elő-előfordul az utcán járva, hogy apróra megfigyelem a fákat, az ágak elhelyezkedését, a tűzfalakat, az erkélyek közös és egymástól eltérő vonásait. Csak idő elteltével döbbenek rá, hogy nincs párjuk, amitől eltérnének. Akkor nem említettem posztomban, most ide írom: 50 év késéssel jöttem rá, hogy az abszurd és „recsegő” faviccben mégiscsak meglapul valamiféle értelem. A vicc pedig – kapaszkodjatok, szörnyű, de – így szól:
– Mi a különbség egy tyúk között?
–???
– Az, hogy két lába van – különösen a bal.
(A kedves olvasó figyelmébe utalom még S. Zweig, Sakknovellája főhősének a viselkedését.)
Összefoglaló az MTörv. 14-hez. 1. Ne vagdaljátok össze magatokat, ha gyászoltok. Ne is vágjátok le hajatokat. 2. Csak a tiszta állatok húsát egyétek (sorolja őket). A tisztátalanokat ne egyétek (sorolja őket). 3. Minden javatokból adjatok tizedet. 4. A kijelölt helyen üljétek meg ünnepi lakomátokat. (Ha messze esik, add el, amit ott fogyasztanál. A pénzt vidd magaddal, helyben végy eleséget, s úgy ünnepelj.) 5. Háromévente termésed tizedét tedd kapud elé, hogy a levita, az idegen, az árva és az özvegy ehessen jóllakásig belőle, „hogy az Úr, a te Istened megáldjon kezed munkájában, s mindenben, amibe csak belefogsz.” Közöm. 1. A meghalás tabu, a temetés szertartása is megváltozott. Gyerekek alig találkoznak az elmúlás tényével. 2. Ma már minden étel eleve tiszta, de vajon tényleg az-e? Egy tegnapi hír szerint a biotermékek egy része sem vegyszermentes, csak drágább. Az istenadta eledelek tiszták volnának, ha mi össze nem piszkítanánk mindent – sokszor a felismerhetetlenségig. 3. A tizedszolgáltatás jogos volt. De ma, amikor keresményünknek közel a felét elvonja az állam adóként, a maradékból vásárolt áruk árára forgalmi adót vet ki, a bankok nem hitelintézetek többé, hanem uzsorások, akkor joggal feledhető a tized kérése. 4. Apósom emlegette (RIP): Ha utazol, hagyd a csodába a sok koffert. Vigyél vastag pénztárcát. Az elég lesz poggyásznak. 5. Adj, mert adni jó. Adj a feleslegedből, adj a szükségesből, adj szolidaritásból, adj empátiád okán, adj, mert embertársad szükséget szenved. Adj, s akkor talán ők is adni fognak, ha tehetik.
Utolsó kommentek