Mickey webnaplója

et olvasok D.-nél, s gondoltam, megosztom veletek. A történet alanya a Kereskedelmi Minisztérium elbontott épülete előtti, murvával felszórt placcon vigyáz ... a mire is? Fogalmam sincs. A Deske.hu honlapon látható is az ipse, hiszen a magasból lefotózta az írás szerzője.
„Távoli üdvözlet Oravecz Imrének
Van-e jogom irigyelni ezt a csodálatos életformát.
Nappali éjjeliőr.
Ellátja feladatát. Őrzi a bekerített munkaterületet,
jelenleg azt a sárga murvát, ami fölött ül;
amit a múlt héten a munkagépek itt elteregettek.
Jól kivehetően szereti a hagymás rostélyosokat. Nyugodtan ül.
Negyven év körüli, tehát valószínű, jó húsz éve ül, és nézi, ami előtte van.
Két flakon innivaló a ház oldalán. A kisasztalon ebédje, csomagoltan.
Be van rendezkedve, rendtartáshoz a házikó oldalán szemétkosár, vödör és partvis.
Az ajtó kitámasztva széllökések ellen.
Ilyenkor a belső székre ül át, onnét is jól belátni a terepet.
Drót tekereg a földön, odavezették számára a villanyt.
Este világított is az ablak, talán olvasott, ő vagy a váltótársa.
Még huszonöt éve van hátra, akkor nyugdíjba megy.
Most egy galamb nézi őt. Meg én.”
Eddig a történet. Jól példázza, hogy szöveg és kép milyen értéknövelő hatással lehetnek egymásra. Kérdezheted: Miért nem mutatom a képet is. Mert béna vagyok a technikához, mert nem kértem a szerző engedélyét, a szöveget is csak azért másoltam ide, mert nem kereskedelmi célú az egyébként internet-nyilvánosságú anyag. A kép természetesen látható a deske.hu honlapon.
***
Úgy látszik, ma plagizálós napom van. Megakadt a szemem Balázs Géza egyik mondatán. Adva egy közlekedési tábla rajta a két irányban elhelyezkedő település neve. Mád, illetve Gönc. Az elmés magyar nem hagy ki egy ilyen poént: a Mád után l-betűt ír, a Gönc után egy z-betűt. Máris két államfő nevét kapja. Mádl és Göncz. (Áde nevű község nincs arrafelé). Erről asszociálok a Seregély érsekkel készült interjúkötet egyik megállapítására. Ott olvasom ugyanis, hogy a Szélről legeljetek... kezdetű népdalban ez áll: szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút. S létezik a térképen egy hely, ahonnan körben csakugyan ezek a települések láthatók: Szil, Szany, (Rába)Szentandrás, Sobor. :)    
Összefoglaló az MTörv 27-hez.Mózes utasítja népét, hogy áthaladásakor állítson fehérre meszelt követ a Jordánon túl, s írja rá az Úr parancsait. Érdekes módon az általa meghatározott hat-hat törzsnek az Ebal hegyén áldást, illetve átkot kell kiáltania, ami után a levitáknak átkozottnak kell nyilvánítaniuk mindazokat, akik a törvényeket nem tartják be. Legyen átkozott, aki bálványt farag; aki apját, anyját nem tiszteli; aki határkövét odébb tolja; aki tévútra vezeti a vakot; aki az idegen az árva, az özvegy jogait csorbítja; aki apja feleségével, akármilyen állattal, nővérével, apja-anyja lányával, anyósával hál; aki embertársát titkon leüti; akit meg lehet vesztegetni, hogy ártatlannak vérért ontsa. A népnek egyhangúlag mindegyikre rá kellett felelnie: Legyen átkozott! Közöm. Felér egy lelkiismeret-vizsgálattal: van-e közülük olyan, amelyik rám érvényes. Vannak-e „bálványaim”, csalok-e, megtévesztek-e, hogyan bánok a rászorulókkal, tisztán éltem-e, bántok-e mást ököllel vagy idegileg, hagytam-e magam megvesztegetni? Ha becsülettel végiggondolom a listát, mondhatom-e magamról, hogy rám ezek nem vonatkoznak, én szent vagyok.