Mickey webnaplója

Van a Kairosznak két érdekes sorozata (Magyarnak lenni, illetve: Miért hiszek?, két kisalakú interjú-sorozat, amelyekben korunk ismert embereit interjúvolják meg. Nem olcsók a kötetkék, de a bennük kifejtett gondolatok miatt sokszorosan megérik árukat. Megjegyzem még, hogy eddig a sorozat általam olvasott köteteiben nyilatkozó politikusok, írók, művészek stb. életrajzai mindig csak gazdagítottak világlátásomban. Mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom őket.
Tegnap két kötet került a kezembe. Sok ismertős névvel találkoztam bennük. Az egyik Papp Lajos szívsebésszel készült, s a legérdekesebb leírás nekem az a konokság, az a társadalom felső köreibe beépült masszív önzés volt, amiről Papp Lajos beszámol. Az orvosi, egyetemi stb. felsőbb körökbe beépült korrupció, amely a saját és bűnös meggazdagodástól nem hajlandó eltekinteni, a megvesztegetés csábításának képtelen ellentmondani. Papp leírja, hogy a korrupció meglétét bizonyította a politika legfelsőbb szintjének, majd nem sokkal a tények közlése után úgy megverték, hogy eszméletét vesztette. Veséit le-, fogait pedig kirugdosták. A másik nyilatkozó: Andrásfalvy Bertalan. Őt is hallottam beszélni (miként Papp Lajost is többször). Érdekes, kemény fiatalkora volt, s nem kevésbé harcos felnőttkora. Volt Recsken látogatóban bátyjánál, ott volt 56-ban, amikor halomra lőtték az embereket a Parlament előtti téren. Antall Józsefet közelről megismerte. Vádolja, hogy paktumot kötött az SZDSZ-szel Jeszenszky Gézával és Kónya Imrével karöltve, hogy megakadályozta a nyugati szakértőkkel együtt kialakított és az egyetemek önállóságát, az Akadémia gyámságától való elszakadást célzó reformterveit, hogy elüldözte mellőle Timkó Ivánt és a nyakára ültette Beke Katát. Elmondja azt is, hogy Rabár Ferenc (RIP) azért mondott le, mert az IMF megzsarolta a kormányt, amelyhez ő nem kívánt asszisztálni. Én úgy tudtam, hogy a forintot Rabár egyszer s mindenkorra a dollárral akarta értékarányosítani (sokk-terápia) és ezzel a tervével magára maradt. A részletekről persze semmit se tudok. Antallnak a mentségére mégis szólnom kell néhány szót. Ugye az MDF élre törésétől kezdve halálos beteg. Ha becsületesen gondolkodom, meg kell értenem, hogy olyan egyedül volt, mint a kisujja. Értem ezen: az egész örökölt, magát „balosnak” tartó MSZMP és az őt kiszolgáló teljes közigazgatás tőle idegen emlőkön nevelkedett, nemkülönben a katonaság és rendőrség is. Ugyan kikre támaszkodhatott? Kiknek volt szakirányú felkészültségük, kellő rálátásuk a népgazdaságra, a politikai erőviszonyokra, a status quo részkérdéseire, a geopolitikai helyzetre, s mellette kellő erkölcsi tartásuk? Úgy gondolom, hogy keveseknek.
Összefoglaló a Józs 3-hoz. Józsue tehát a vezér, ő tartja a kapcsolatot az Úrral, aki a sikerek mögött áll. Most azt parancsolja, hogy a néptől egy km távolságot tartva vigyék a frigyládát magukkal a Jordánhoz. A papok beleállnak a folyóba, mire az a felsőfolyásában megáll, s a Sós-tenger (Holt-tenger) irányában elfolyik. A zsidók pedig, miképpen egykor a Vörös-tengeren (Sás-tenger), most a Jordánon kelnek át száraz lábbal. Közöm. Ez ugye csoda? Korunk bajban van a csodákkal, s mivel magam is korunk „terméke” vagyok, engem is megpróbál egy másodpercre, hogy elfogadjam a természetből nem következő dolgokat. Hm. Megáll a folyó. Hogy áll meg? Nem jó a kérdés. A kérdés az, hogy van-e Isten, akinek a létét nem lehet bizonyítani, de akinek megadatik, az látja, hogy a világ fizikai biológiai, univerzális törvényekkel átszőtt valóság, melynek kialakulását és fennmaradását véletlenek sorozataként nehezebb hinni, mint egy Abszolútumot feltételezni. Nekem viszonylag egyszerűbb a dolgom, mert elfogadom, hogy Isten szólt az emberhez (kinyilatkoztatott a vallásunk) sőt közénk jött az istenember, Krisztus. Tehát egy rendkívüli tünemény innen nézve csoda, onnan nézve természetes. Persze mi földi létünk során földi szemünkkel innen nézünk, s nem látunk odaátra, odaátról.