Bár kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, hasonlóba igen.
Az unokák elmenetele többlépcsős program, mely többé-kevésbé hasonlóképpen alakul.
Szokásos munkafázisok:
Össze kell szedni valamennyi cuccot fejenként és fajtánként;
elöl hagyni azokat a holmikat, amelyekben utaznak;
levinni az autó csomagtartójába a máris feleslegessé vált holmikat, csomagokat, hogy ne akadjunk el bennük;
előkészíteni az úti elemózsiát, hogy kéznél legyenek, amikor kell;
tisztába tenni a legkisebbet;
elküldeni toilette-be, akiket már nem kell tisztába tenni;
még egyszer körülnézni;
a fogasokról leszedni azokat a holmikat, amelyek majdnem itt maradnak;
búcsú puszit adni az utazóknak;
jó utat kívánni a távozóknak;
integetni az ablakból;
összetakarítani az utcai cipőkről potyogó földet;
leakasztani a mégis fogason maradt holmikat;
leszedni a használt ágyneműt;
megtalálni a mégis itt maradt kutyát;
a mégis itt maradt könyvet;
elrakni az általunk nem használt paplanokat;
kimosni a lerángatott ágyneműket;
telerakni a mosogatógépet a déli edényekkel;
becsomagolni az itt hagyott cuccokat;
kikeresni az új postacímüket a távozóknak;
feladni postára a csomagot;
a feleslegessé vált laptopokat eltenni;
a használatban lévőkön végigfuttatni az AVG-programot;
összeszedni a különféle helyiségekben talált játékokat;
összecsukni a dupla heverőket;
összehajtogatni a nem használt habszivacsokat;
várni a telefon, hogy szerencsésen megérkeztek.
Jelentem ebben a percben jött a figyelmes hívás: csakugyan megérkeztek, mégpedig épségben.
Összefoglaló az 1Sám 16-hoz. Az Úr felszólítja Sámuelt, hogy töltse meg szaruját olajjal és menjen Betlehembe, mert Sault elvetette, s mást kíván királynak. A fejezetből kiugró egyikmondat (nekem): Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.” (Kevesebbet ér a külcsín mint a belbecs – mondták valaha.) Izájhoz tér be – úgymond – áldozatot bemutatni. valójában keresi fiai között azt, akit az Úr előre kiválasztott. A legkisebbet felkente, aki vörös hajú volt, nyílt tekintetű és szép termetű. „Az Úr lelke eltöltötte Dávidot, és elhagyta Sault.” Saul búskomorságba esett, ma azt mondanánk depressziós volt, a korabeli megfogalmazás szerint „rátört az Isten lelke”. Dávid tudott hárfázni, Saul szolgái megkeresték, s ő hárfázott neki. „Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett és a gonosz lélek odébbállt.” (Ma zeneterápiának mondanánk.) Közöm. Az Úr gondolatai és útjai annyira különböznek a miénktől, mint amennyire messze van az ég a földtől. A Teremtő és a teremtmény gondolkozása között „ég és föld a különbség”, mondjuk ma. Egy biztos, próbára tesz mindenkit az Úr, s egyesek szentté lesznek, mások megkötik a mefisztói alkut és rajtavesznek. Később majd ezt az okfejtést megtaláljuk a szeretett tanítvány írásában. János apostol ezt írja: „Most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk.” (1Jn 3,2) Talán nem véletlen a Biblia többszöri megfogalmazása, figyelmeztetése. Pál ráerősít: Aki áll, ügyeljen, hogy el ne essen.