Mickey webnaplója

Annyira megszoktam, hogy naponta ismertetek egy fejezetet a Bibliából, hogy általában ezzel kezdem a posztot, mert ez biztos, mert ezek a szavak üzennek a ma emberének is, mert örök érvényű könyvek füzére a Biblia. Meglepő módon a ma gépbe vert összefoglaló a lap alján olvasható számláló szerint: 111 szó. Ez a sok egyes juttatja eszembe, hogy annak idején, amikor még a drótposta járt, 2011-ben húgomnak születésnapjára ilyesvalami küldeményt írtam. Isten éltessen! ’11. 11. 11h 11’ 11’’. Ez öt tizenegyes. Kívánom, hogy rúgd be őket és akkor Te fogsz nyerni.
2014-ben ez a poén csak töredékesen alkalmazható, nem is élek vele, csupán a 111 szó láttán ötlött eszembe. Húgomat természetesen Isten éltesse sokáig!
Tegnap írtam (utoljára?) a besúgói rendszer működési mechanizmusáról. Nem igazán akarom folytatni az erről szóló megemlékezéseket, de mivel a fb-on találtam egy filmet (Tartótiszt c.), néhány dologgal a tegnapi poszt gondolatsorát meg kell toldanom. Az egyik az a fajta kissé cinikus magatartás, amely a komplikált lelkű belügyi leszerelt alezredes gondolkodásmódját jellemezte. Elmondta, hogy szerettek barátságos hangot megütni, de ha kellett, nem állt távol tőlük, hogy más eszközökhöz is folyamodjanak. Kicsiben a vállalatunk rendészetére emlékeztetett a módszer. Hallottam én őket is úgy beszélni, mint akik mögött hatalmas erőfölény áll. A tartótiszt megjegyezte, hogy nincs semmi megbánnivalója, hiszen „a cél szentesíti az eszközt”. Nagy tévedés! A cél nem szentesít semmit! Még érdekesebb volt talán tőle hallani azt, hogy tartótiszti munkája a világon semmire sem volt jó. Amit felépíteni véltek, a rendszerváltással dugába dőlt. Ma már nem csinálná. Beton püspök kérdésére elmondta, hogy jobban örülne, ha az ifjúság valláserkölcsi nevelést kapna s templomba járó volna, mert korunk tendenciája: a 14 éves gyerekek prostituálódnak, drogoznak, és ez szörnyű.
Összefoglaló az 1Sám26-hoz. Újabb szereplők (Abisáj és Saul embere, Abner), újabb puszta (Szif), újabb üldözés. Saul úgy üldözi Dávidot, mint a szökött foglyot szokták. 3000 emberrel vonul ki felkutatására. Dávid az éj leple alatt Saul sátrába lopózik. Mind alszanak. Abisájjal elhozatja Saul mellől annak lándzsáját és vizeskorsóját. Majd a szemközti dombról kérdi: Miért üldözöl engem, aki semmi rosszat nem tettem ellened? Saul belátja, hogy Dávid csakugyan nála járt, s csakugyan életben hagyta. Megengeszteli hát Dávidot áldást kérve életére az Úrtól. Közöm. Dávid előképe itt az újszövetségi morálnak. „Ha felebarátod egy nap hétszer vét ellened és hétszer fordul hozzád azzal, hogy »bánom«, neked hétszer meg kell bocsátanod neki.”     (Lk 17,4) Vegyük komolyan.