Mickey webnaplója

Emlékezetem szerint Kodályhoz fűződik ez a szlogen, aki azt is kifejtette, hogy nem azért kell szolfézst és zenét tanulni, hogy a tízmillió magyarból félmillió klimpírozzon, hanem azért, hogy az ötezres létszámban megállapodott Zeneakadémiát látogató törzsközönség létszámát feltornásszák a lehetséges mértékig. Azt szerette volna elérni a mester, hogy a sokaság szívét megmelengesse az igényes zene. Zeneértő magyarok képzése lebegett lelki szemei előtt. A szolfézs alapjának a hangok relatív rendszerére és általa kottaolvasóvá akarta nevelni a nemzetet. Ez lett volna a szolmizálás. De mert alapfoknak tekinthető, a vájt fülű és igényesebb zenészek szembeszálltak ezzel az abszolút magasságot jelülő hangok begyakoroltatásával. Egyikük se győzött, mert az 50-es évek után alábbhagyott a lelkesedés, csaknem eltűnt a Kodály-módszer Magyarországon. Utóbb hallani olyan hangokat, amelyet azt rebesgetik, hogy visszahozzák, ami egyszer már volt. Reménykedem. A virtuózok sorozat olyan volt, amilyen, írtam már róla, hogy maga Kodály se szerette a vetélkedőket, mert mások legyőzése a cél, s nem az egymás meghallgatásának a gyönyörűsége. Mindenesetre megmutatta, hogy jelenleg is sok muzikális gyerek van, aki odaadóan műveli a hangszerével való bánni tudást.
Egy tény, ha cél a heti öt tornaóra, akkor nem megengedhető, hogy énekóra egyáltalán ne szerepeljen a tananyagban, vagy kimerüljön heti egy énekórában. Ennél több kell. Sokan állítják, hogy az éneklés felszabadít, kiteljesíti az embert, jobb teljesítményt nyújt a kultúra többi ágát tekintve is. Mindenképpen tényként kell elfogadni, hogy a zene a befogadó érzelmi világát gazdagítja. Akkor pedig eleve érdemes nekilátni a szolfézsoktatásnak, a benne részesülők köre kitágításának, mert csak hasznára lehet az ifjúságnak a zeneértés.      
Összefoglaló a 2Sám 17-hez. Megmerevedik két tábor, az egyik az elmenekült Dávid köré csoportosul, a másik pedig Jeruzsálem köré gyűlik, és Absalomnak kedvez. Absalom kétféle tanácsot kap. Egyiket Achitofeltől, aki szerint 12 000 harcossal támadják meg az idős Dávidot, s szorítsák meg egy szurdokban, fogják el az agg királyt. A másik tanácsot egy Husai nevű embertől kapja Absalom. Szerinte hívják hadba egész Izraelt, s nagy csatában verjék szét Dávid csapatát. Az utóbbit fogadják el Absalom tanácsadói. Ám Husai tudatta Dávid összekötőivel, hogy mire készül Absalom. A kémek kalandos úton eljuttatták Dávidhoz a hírt, aki átviszi csapatát a Jordán túlsó oldalára, s felkészül a családi harcra. Absalom szintén átkel a Jordánon. Dávid akkor már egy város oltalmát élvezi. Ráadásul kellő mennyiségű élelmiszert és italt kap egy jótevőjétől. Közöm. A stratégia, a taktika nem mai kitalációk. Évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak a helyzetelemzéssel. A családtagok egymás ellen való fenekedése se egyszeri eset. Elég arra gondolni, hogy Szent Margitnak mekkora erőfeszítésébe került, hogy apját, a királyt és fiát lebeszélje arról, hogy egymással megütközzenek. Az ármánykodás ma is él.  Egyes ázsiai országokban a klán kíméletlenül végez az esetleges vetélytársakkal.