Mickey webnaplója

Ha akarom, asszociációk, olyanok, amelyek a témánál tartanak.
Saját fotóimból elég sokat felraktam a képernyőre. Ezek kb. 10 sec-enként váltják egymást.
A téma: „Akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál.” Igen, ez így szól, bár az evangelista szerint ketten keresték s találták meg a jeruzsálemi templomban a 12 éves Jézust, amint papoknak magyaráz. Írva van: „Atyáddal bánkódva kerestünk.” Éspedig 3 napig.
Íme, a képek és az általuk ébresztett gondolatfoszlányok.
–  Darts. Koncentrikus körök mutatják a célt, a célokat. A lényeget. Krisztus is ezt fogta, lőtte be.
– Strand. Egyszer a keszthelyi strandon a mi hibánkból elcsámborgott pici gyerekünk. Mi pedig bánkódva kerestük a hatalmas tömegben. Elképzelhetitek, mit éltünk át. Aztán megtaláltuk.
– Alkony. Ha három napig keresték, közben kétszer rájuk alkonyodott. Pirosba öltözött az ég. Átmenetileg abba kellett hagyni a keresést, mert a sötétségben és fáradtan egyre esélytelenebbé lettek a keresési körülmények.
– Sás a hóban. „Hideg, hideg, az eszkimók is megfagynak – játszottuk s játsszuk mindmáig unokáinkkal. S a hidegben egy sástenger. Átláthatatlan. Ebben megkeresni az egy szál igazit eléggé reménytelen.
– Szent Anna-templom kettős tornya. Szent Annának talán nem kellett keresnie lánykáját, Máriát. Miért is tűnt volna el. Neki nem kellett atyja dolgaiban lennie, miként a Fiúnak. A Szent Anna-templom csak annyiban hasonlít Salamon templomára, hogy ugyanúgy áldozatbemutató hely, mint amaz. Utóbbiban állatáldozatokat mutattak be, a kat. templomban pedig minden misén megjelenítik Krisztus egyetlen áldozatát. Amikor Salamon templomában tanított, akkor még csak ámultak okosságán.    
– Postagalamb autó tetején. A postagalamb üzenetet visz, visszatalál oda, ahonnan messzire került. Mária és József nem várták meg, amíg Jézus magától hazatalál.
– Biciklis a ködös Árpád-hídon.  Az előtte levő tízméteres útszakaszt tisztán látja, messzebbre nem lát. Jézus vajon látta-e a jövőt 12 évesen, vagy az Atya megóvta attól, hogy minden részletet tisztán érzékeljen, ami volt, ami van, s ami eljövendő a történelemben, sőt azon túl. A kérdések, amelyeket feltettek neki, nem hozták zavarba őt, s nem burkolóztak homályba. Éppen ködöt oszlattak válaszai.   
– Az Újpesti híd perspektivikus képe. A vonalak rövidülésben a végtelenbe tartanak, s ott „találkoznak”. Innen nem látunk a végtelen mögé. Az Isten Fia talán igen, s annak a biztonságával felelgetett az őt kérdezőknek.
– Badacsony, mellette balról Szigliget a Balatonból fotózva. Jeruzsálemben történt az elveszés. Nem lehetett könnyű újra megmászni az oda vezető utat a szent házaspárnak. Amennyire tudom, nemcsak hegyre épült város Dávid városa, hanem meglehetősen meredek út visz fel rá.
– Alsó rakpart fala a Gellérthegy alatt. Ha valakit szem elől tévesztünk, szemünk elől a tudatlanság fala takarja. Nem tudjuk, mi van a fal mögött, ki van a fal mögött. Vajon a fal mögött megtaláljuk-e Azt, Akit keresünk? Vagy körbevesz, csak mint a levegő, láthatatlanul?   
Ezek után képernyőm elsötétült.
Összefoglaló a 2Sám 22-höz. Előrehozott zsoltár (18), melynek hangvételét próbálom idézetekkel összegezni. „Az Úr szabadítóm, kősziklám, pajzsom, váram, menedékem. Minden dicséretre méltó, akinek kiáltásom a fülébe hatolt. Megdörgette az egeket, hallatta szavát... kimentett a mély habokból, kivezetett a szabadba, megmentett, szeretett. Megjutalmazott igaz voltomért. Te vagy a fáklyám, akinek igaz a szava. Erővel övez fel, tanít, oltalmaz, megfutamítja ellenségeimet, népek fejévé tesz. Éljen az Úr, legyen áldott, magasztaljátok, aki támadóim fölé emelt. Ezért magasztallak téged. Közöm. Meglehetősen ószövetségi a hangvétel. Mindenesetre jól mutatja, hogy nélküle semmik vagyunk, nélküle semmit se tehetünk. Örüljünk létünknek, annak, hogy gondunkat viseli az, aki Hatalmas.