Mickey webnaplója

Kronosz
Már megint családi karácsony van.
Már megint év vége van.
Már megint vizsgáztatni kell a kocsit.
Már megint cserélhetem a személyit.
Már megint cseréltethetem a vezetői engedélyemet.
Már megint megkapta ki-ki az ajándékait.
Már megint vért vettek tőlem.
Már megint fogynak a gyógyszereim.
Már megint egy csomó név- és születésnap van. (Ma Isten éltesse az Istvánokat, Stefanokat,  Sztyópákat, Steveneket, Pistákat, Pityukat, Istiket, stb.)
Már megint hónap vége közeledik.
Már megint téli napforduló volt.
Már megint csütörtök van.
Már megint vendégek jönnek.
Már megint mi megyünk vendégségbe.
Már megint hidegfront várható.
Már megint a feleségem télikabátjába akartam belebújni.
Már meg int...
Kairosz
Még mindig örök jelen van.
Még mindig nem érzem, hogy a legfontosabb a jelen pillanat.
Még mindig régi időkre emlékezem, amikor én még kicsi voltam, illetve amikor más volt kicsi.
Még mindig foglalkoztat, hogy mi lesz a jövőben, noha alig tehetek érte valamit.
Még mindig benne élünk, mozgunk, vagyunk, de ez nem, vagy csak alig látszik.
Még mindig van mit tökéletesedni, most látom, mennyire sehol se tartok.
Még mindig örülök a vakító fényességnek. Most igen erősen tűz a nap a szobába.
Még mindig örülök, hogy levegőt kapok, hogy ver a szívem, dolgozik az agyam.
Még mindig örülök neki, hogy jót tehetek, ameddig mozog a kezem, mozdul a fantáziám.
Még mindig nagy öröm, hogy belefeledkezhetem a másokban való gyönyörködésbe.
Még mindig van, mit változ(tat)nom.
Még mindig van lehetőség közeledni az örök Jelenlevőhöz.
Összefoglaló az 1Kir 18-hoz. Acháb felesége, Izebel üldözi az igaz prófétákat. Obadjahu 100 prófétát elbújtat két barlangban. Illés találkozik Obadjahuval és kéri, közölje Achábbal, hogy él és találkozni kíván vele. A találkozás megtörténik. Illés ígéri az aszályos évek végét, de kéri, hogy Izebel 450 Baál-prófétája mutasson be bikaáldozatot az Úrnak. Ő pedig párhuzamosan Izrael Istenének mutat be ugyanilyet. A Baál-prófétáknak összes mesterkedése ellenére sem sikerül tüzet csiholniuk az égből. Miután napestig hasztalan próbálkoztak Illés gúnyolódásai közepette, Illés lépett az általa épített oltárhoz, kérve népét, hogy vegye körül, legyenek oltalmára. Hozzanak korsószám vizet, s bőségesen locsolják meg vele az oltárt. Rövid imádkozás után hatalmas villám emésztette meg az általa feldarabolt bikát. Illés ekkor felhergelte a népet, hogy most azonnal ölje le Baál prófétáit. Amikor megtörtént, szolgáját a hegyre küldte, hogy lesse az eget, mutatkozik-e felhő. Amikor mutatkozott egy kis foszlány, Acháb után küldte, hogy igyekezzen szekerével, mert különben bőrig fog ázni. Közöm. Kérdések tolulnak fel bennem: Meddig élünk még vissza az Isten türelmével (hogy Cicerót idézzem)? Ma hány hamis próféta lehet a földön? Hány aszályos év kell ahhoz, hogy a népek megrázzák a fejüket? Miért csodálkozunk azon, ha hatalmas megrázkódtatások érik olykor planétánkat? Mekkora gonoszságot tart egyensúlyban egy szikrányi kegyelem?