Mickey webnaplója

A meghökkentés a humor leggyakoribb módja. Szövegek nem remélt folytatással. A velük való megismerkedésem sorrendjében idézek néhányat.
Mindenütt jó, de legfehérebb a konyhakredenc.
A másik ilyesmi: Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpútól ... aki akarja.
Harmadikába a minap botlottam bele a FB-on. Így szól: „A legújabban közzétett amerikai kutatások azt a megdöbbentő és egyben félelmetes tényt igazolják, hogy tíz emberből nyolc ... az kettő.”
Van, aki tagadja eme kifacsart, majd egymáshoz ragasztott mondatoknak a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy – bár Karinthy humorügyben nem ismer tréfát –,  ezek e tréfák nem ismerik a humort. Szerintem utóbbi nem áll. A humoros szövegek jórészt éppen a meghökkentésből állanak. Olyan folytatásuk van, amelyek nem következnek az előzményekből.
Képi megfelelőjük is akad. Mindenki találkozott eligazító térképpel, amelyen megtalálja saját tartózkodási helyét, a térkép helyét, és kedvére választhat a mutatott útvonalak közül neki megfelelőt.  Az egyik digestben találkoztam egy ábrával, mely alatt ez a szöveg olvasható: Ön most itt áll. A képen fehér hómező, közepén a leszúrt tábla az kép alatt olvasható felirattal, előtte egy töprengő ember. Magyarázzam? Épp az a baj az emberrel, hogy ott áll. A tábla éppolyan fehér, mint a látott végtelen táj. 
***
Tegnap egyik Ági posztjában szerepel a midőn szó. A régies szót ízlelgetve elhatároztam, hogy ebben e stílusban fogalmazom meg, hogy fél napig szünetelt a ház fűtése és melegvíz-szolgáltatása kazánhiba miatt. Ilyesvalamit írtam: „Midőn írásodat olvastam, egyre inkább éreztem, hogy hűl a lakás. Ez kb. du. 4-kor esett. Most este 10 van, sőt annak is föle. Tapasztalám, hogy lakásunk kezdé a turistaházak hívességét fölvenni, merthogy hűlő betonfalai áraszták az hideget. Ám ekkoron a felmenő stranghoz lépvén csaknem felszisszenék észlelvén a cső forróságát. Lám, mely ügen ki valánk szolgáltatva a főtávnak. Hála Istennek, csupán hatodfél órákig.”
Összefoglaló az 1Krón 20-hoz. Dávid serege elpusztította az ammoniták területét. A király koronáját, mely egy talentumot ért és drágakövekkel volt ékes Dávid saját fejére tette. Az ammonitákat rabszolgaként fűrészhez, csákányhoz, fejszéhez állította. Megverte szokás szerint a filiszteusokat is. Egy 6x4=24 ujjú ember gúnyolta Izraelt. Jonatán megölte. Közöm. Amit a Királyok könyvében olvashattuk, a Krónikák könyve újra előadja, immár történelmi távlatokból visszanézve a korábbi eseményekre. Innen a történetek ismétlődése, innen hogy egyes részletek eltérnek egymástól. Mégis inkább azt mondhatjuk, a Krónikák könyve részletesebben hoz egy-egy eseményt. Majd látjuk, hogy további ismétlődéseket hoznak a következő könyvek is. Hogy a te koronádat a fejemre teszem, az a te megalázásodról szól. Kicsiben így van ez ma is. Az örökzöld kérdések egyike, hogy ki viseli a kalapot? Ki a papucs otthon?