Mickey webnaplója

– „Hol a munka, hadd kerüljem!” – szokta volt mondogatni egykori tanárunk kamaszkoromban.
– Verstanulás. Radnóti szépséges versének vadóc osztályom ellenállt. Magyartanárunk pedig nekünk állt ellen. Felhívta az első fickót: aki a szemébe röhögött. „Nem tudhatom.” Felhívta a következőt: Nem tudhatom... A harmadikát: Ő sem tudhatta. No hamarosan tudni fogjátok – mondta, s néhány soronként kellett mindünknek a könyvből felolvasni a verset. A hangos monoton felolvasás egész órán át tartott. Óra végére mindenki tudhatta, amit az elején nem tudhatott.
– Mnemotechnikai szavak. Azörkatükiüztádor. Kisebb-nagyobb szovjet köztársaságok nevei: Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Türkménia, Kirgízia, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Oroszország.  Vagy a Szt. Lélek hét ajándékára: b-é-t-e-t-j-u. (bölcsesség, értelem, tanács, erősség, tudomány, jámborság, úrfélelem) Az életjelenségekre: a-i-mo-sza-n-f-ö-v (anyagcsere, ingerlékenység, mozgás, szaporodás, növekedés, fejlődés, öröklékenység, változatosság). 
– A magyar pénzt „keres”, a német a pénzt „megszolgálja” (Geld verdienen), a francia pénzt „nyer” (gagner d’argent), az amerikai pénzt „csinál” (to make money). Az orosz számára a munka kín (muka), jobb esetben (málenkij) robot. A google kereső ugyan úgy fordítja, hogy begyűjti a pénzt, szobiraty gyengi. De meglehet, hogy ez félrevezető. Mindenesetre mi keressük a pénzt. Én találtam is egyet, egy római kori AS-t a lakótelep építkezésekor. Működő pénzt igen sokszor. Ám amit lassanként a földön találtam, igen gyorsan visszavette tőlem a rendőrség, aminek kifizettem idáig az általam talált pénzeknek kb. a dupláját.
– A seregben minket dombelhárítóknak tituláltak, mert csákánnyal és lapáttal kerestük kenyerünket, meg szalonnánkat hagymával. P. százados de sokszor megjegyezte orra alatt hadarva: „Gyenge kezdés után erős visszaesés”. Ezt akkor is ismételgette, amikor nem volt igaz.
– A magyar ember lusta, a magyar ember szorgalmas, a magyar ember (mint a katona is) leleményes. A magyar ember helytáll a munka frontján. A magyar ember ésszel dolgozik. A magyar ember külföldön megállja a helyét. Igen megállja, már amelyik. A többi pedig itthon.
– Úgy kell dolgozni, hogy más is hozzáférjen – hangzik a népi bölcsesség.
– A Munkás cigarettán egy füstölgő kéményű gyár és alatta felirat volt: MUNKÁS. Bár „mezítlábas” cigi volt, sokan ügyeltek rá, hogy melyik végét kezdik szívni mondván: előbb a gyár égjen le, s csak aztán a munkás.
– Tanulj fiam, mert ami itt van – és öreganyám a homlokára bökött – azt nem vehetik el. Általában csakugyan nem, de vannak szörnyű kivételek. Pl. betegségek, pl. korral járó feledékenység)     
– Egy élményem a sok közül: Amikor a 3. metrót építették egy alkalommal öt öltönyös ember állt egy munkagödör szélén, és magyarázott annak az egy lapátosnak, aki a földet hányta. 
– Örökzöld kérdés: a képzések iránya és haszna között némi űr tátong. És nemcsak nálunk. Egyes országok tele vannak ügyvédekkel, mások fogorvosokkal, de ugyanezekben nem kevés a hiányszakmák száma.
– Egy ismerősöm minden gyermekével két szakmát ismertetett meg. Pedig gyermekkoromban ismeretlen volt a munkanélküliség. (Ma már nem így van.)   
– Magam azt tapasztalom, hogy a munka az emberi méltóság elidegeníthetetlen tartozéka. Az önkifejezés egyik lehetősége, a másokról való gondoskodás lehetősége, az önkifejezés megvalósulási formája, s leginkább saját fontosságunk megtapasztalásának a lehetősége. Nem így volt ez mindig. Az alja munka a rabszolgáké volt, a neheze a gályaraboké, a bányászoké stb. Kényszerítés, kizsákmányolás, elnyomás...
– Szerencsés, és boldog az az ember, aki rátalál arra a munkára, amely kvázi a hobbija. Egész életében annak hódolhat, amihez kedve van. Ez már nem is munka, hanem hivatás, elhívatás.   
– Az egyháznak is köze lett az ünnephez. Megszentelte a munka ünnepét: Május 1. Munkás Szent József ünnepe.
Összefoglaló a Jud 11-hez. A ritka szép Judit Holoferneszt elbűvöli előadott beszédével. Ilyeneket mond: Éljen Nebukadnezár, az egész föld királya, éljen hatalma! Aztán elmondja, hogy a zsidókat akkor éri baj, amikor bűnt követnek el, így azt kell megvárni, mikor végeznek törvényük által tiltott tevékenységet. Akkor kell rájuk támadni, s biztos a győzelem. Tetszett ez a beszéd H.-nek. „Nincs még egy ilyen asszony, aki arcra ilyen szép volna, és ilyen okosan tudna beszélni.” H.-nek ezt jósolja: „Nebukadnezár palotájában fogsz lakni” (nem valósult meg), „neved bejárja az egész földet” (megvalósult). Akkora bizalmat kapott Judit, hogy kimehetett éjszaka a sátorból, hogy hosszan imádkozzék az ég Urához. Meg is tette, s vélem, egészen más szavakat fogalmazott meg, mint amilyenek tetszettek volna Holofernesznek. Közöm. Nem először az életben fordult elő, hogy ahol a férfi nem boldogult, előállt a nő, és egészen más harcmodorral ért célt.  „Cherchez la femme.” Keresd a nőt! Ahányszor szájára vette valaki a mondást, annyiszor oka volt rá. Itt is ez valósul meg.
Hirtelen egy Mária-ima részlete ugrik eszméletembe: „Hol már ember nem segíthet, a te erőd nem törik meg”.
Örökzöld kérdés, hogy melyik nem az erősebb. Alighanem megosztás van ebben is, nevezetesen a tehetségek, adottságok megosztott volta.