Mickey webnaplója

Mottó a rejtvényújságból.
„Egy férj búcsúzkodik a feleségétől:
– Drágám, amíg üzleti úton vagyok, hogyan adjak neked hírt magamról? Mobilon, vagy elég e-mailben?
– Banki átutalással, ha lehet.”
A férj szerző. Színdarab szerző? Esetleg zeneszerző. Anyagbeszerző vagy pénzszerző.
A feleség poéta. Költő. De ha költő, ha nem költő, pénzköltő.   
A dolog közhely.
Százszor megírták, ezerszer is akár, én most tehát ezeregyedszer írom.
A férfi célra megy, amikor belép az üzletközpontba. A nő célja: belépni az üzletközpontba.
A férfi cédulával a kezében indul vásárolni, a nő minden regált, pultot, hűtőládát, akciós terméket stb. végig akar nézni.
A férfi megveszi azt, amiért elindult, a nő abból indul ki, hogy még mit lehetne megvenni.
A férfira minden inger hat, ami motorral működik. A nőre az is, ami nem működik motorral.
A férfi görcsösen szorongatja a céduláját, hogy el ne vesszen, a nőnek bőven van ideje kigondolni, hogy mire lehet még szüksége.
A férfi, ha nem találja ott, ahol a keresett cikk szokott lenni, zavarba jön. A nő változtat elképzelésén, ha érdemben helyettesítő cikkre talál.
A férfi megtervezi útvonalát, hogy a legkevesebb keringéssel jusson azokhoz a dolgokhoz, amelyeket meg akart vásárolni. A nő sorról sorra halad. Belebotlik úgyis a kívánt termékekbe, hiszen semmit se hagy ki.
A férfi hamarabb végez(ne), de nála van a mobilja. Az pedig kicseng. Az asszony szól utána, hogy el ne felejtsen még izét meg füzét, meg mindenfélét venni, ami férje távozása után még eszébe jutott.
A mi esetünk még cifrább. Magam csak kettőnkre gondolva vásárolok. A feleséget minden érdekli, amit a gyerekeknek, unokáknak ajándékba megvehet. Ezzel nem értek egyet. De amikor egy jeles nap közeledik, ő csak benyúl a szekrénybe és mindenféle csábos kacatot vesz ki belőle. Nekem nem kell ajándékon törni a fejemet.
Mindig van!   
Összefoglaló a Jud 12-höz. Juditot kínálja a hadvezér, de csak a sajátját eszi mondván: „szolgálód még el sem költi, amit magával hozott, az Úr már véghez viszi általam, amit tervezett”. Holofernesz pedig nem sejti, mi vár rá. sőt kiengedi éjjel, hogy imádkozzék. Az őrség tud róla, lassan megszokja a tényt. H. eunuchja rábeszéli Juditot, hogy együtt lakomázzon vezérével. Judit rábólint: Ki vagyok én, hogy ellenálljak az én uramnak?” Ez a beszéd tetszik H.-nek. Judit felékesíti magát, s úgy megy lakomázni. Írva van, hogy „Holoferneszt heves vágy fogta el, hogy egyesüljön vele”. Ezért ivásra biztatja Juditot. Maga jó példával jár elöl. „Annyi bort ivott, mint még életének egyetlen napján sem.” Közöm. Minden a terv szerint halad. Judit leveszi a lábáról Holoferneszt. Már tök részeg. Hogy mire számított ilyen állapotában, csak ő tudta volna megmondani. Az őrök is lenyugtatva. Judit éjjel a természetben imádkozik. Minden tökéletes, és eddig hibátlan.