Mickey webnaplója

Tegnap Láttuk az István, a király c. rockoperát. Én harmadszor. Amennyire meg tudtam ítélni, a nóták dallamosságukból veszítettek, s nem csupán azért, mert eljárt az idő egyes énekesek fölött. Maga István most is kissé félszeg és határozatlan figura, akit dróton rángatnak az események. Életében ez nem így volt. István az egyházért sokat tett. 10 falunként állíttatott egy-egy templomot. Feltehetőleg igény mutatkozott rájuk.
Andrásfalvy Bertalan állította egy szintén tegnapi műsorban, hogy az egyház, üdvösség, megváltó stb. szavak korábbiak a honfoglalás idejénél. Ugyanígy a honfoglaláskori tárgyi emlékek között tucatnyi keresztábrázolással találkozott.
István kegyetlenségéről annyit, hogy a rá támadó idegen csapatokat utánpótlásuktól elvágja, kiéhezteti, vezérüket menekülésre kényszeríti. István az ellenséges sereget lefegyverezi, a katonákat ellátja elemózsiával, és úgy küldi őket haza. Erről feljegyzés maradt ránk, benne megjegyzi a krónikás, hogy ilyen még nem fordult elő a világtörténelemben. Meglehet ... és azóta se.
Itt elég legyen még csak arra hivatkozni, hogy fiához írt intelmei máig hatnak, máig megszívlelendők, ha (ország)házunkat sziklára kívánjuk építeni és nem homokra.
***
Öcsénk Születésnapja: Isten éltessen Cs! Mától kezdve itthon ingyen utazhatnál valamennyi tömegközlekedési járművön, ahol nem kell kiegészítő pótjegy a marha magas színvonalú körülmények ellenértékeként. Sógorom pedig névnapját üli: Isten éltessen I. te „választópolgár”! (Te még kénytelen vagy fizetni valamennyit egy ideig.)  
A 16. ZSOLTÁR. ÖRÖKSÉGEM AZ ÚR (Miktam – Dávid zsoltára.) „Védelmezz, Istenem, hozzád menekülök. Ti így beszéltek az Úrhoz: »Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!« A »szentekhez« pedig, kik a földön élnek: »Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!« Bálványaik számosak, azok nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem ajkamra. Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. Mérőláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben. Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak. Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni. Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt. Az élet útjára tanítasz engem. Színed előtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörűség mindörökké.” Közöm. E rövid zsoltár első része valamiképpen a bálványimádók ellen fordul. A második fele a levitákról szól, akiknek a mérőlánc a városok között jelölt ki legelőt, földterületet. Nagy bizalom szól az imából: Te tartod kezedben sorsomat, kedvem telik örökrészemben, dicsőítem az Urat, aki támaszom, testem-lelkem ujjong... jobbodon a gyönyörűség mindörökké. Ez már az örök életre utal. tanulhatunk stílust a szerzőtől. Ilyen bizalommal kapcsolódhatunk Istenhez és párunkhoz, kedves barátainkhoz.