Reggel ébredés után főpapnői segédlettel elzarándokoltam a Honvéd-kórház melléküzemágaként működő Diagnoscan Kfthez. Immár papír igazolta, hogy a háziorvos küld. Ám ő se indokolta kellőképpen, hogy miért kéri a TEE-t, ezt a módfelett speciális vizsgálatot, melyet a nyelőcsőbe dugott szondával végeznek. Nekem kellett valahogyan a vizsgáló orvos értésére adnom, hogy mi a csodát keresek nála, noha megegyezésünk szerint a telefonon egyeztetett időpontban felkereshettem TEE-t kérve. Nagy szerencsémre a T. Cs. dr. szóbeli indoklását, melyet macskakaparásommal papírra vetettem, utólag is képes voltam elismételni. A varázsmondat így szólt: A paleo-ketogén étrend hatására visszaállhat a rendes szívritmus. Ehhez ki kell zárni a szív-thrombus kockázatát. Ezért kérem a TEE-t. Megkaptam. Bár korábban itt nem jártam, az eljárás kísértetiesen ugyanaz volt, mint a Szt. Margit-kórházban. Féloldalt fekve, erem kipreparálva a hatóanyagok töltögetésére, egy kis lidocain, (a torkomba is), egy kis dormicum, s máris munkához látott a kéttagú stáb. Az eredmény – hála Istennek – reményem szerinti. Nincs thrombus, nincs nagymértékű fibrilláció, két vitorlácskáról beszélt a jó orvos, amelyek nálam kissé eltolódtak, s ez okoz valamiféle tüneteket, de nincs különösebb jelentősége. Meg fogok maradni, ameddig Isten is úgy akarja.
Egy gonddal kevesebb.
Engedelmetekkel itt be is fejezem. Teszek fel néhány képet Esztergomról.
75. ZSOLTÁR. AZ ISTENI ÍTÉLET (A karvezetőnek a „Ne töröld el” szerint – Aszaf zsoltára, ének) Áldunk téged, Isten, áldunk téged, dicsérjük neved és hirdetjük csodatetteid! Amikor majd az időt jónak látom, akkor ítélkezem, az igazság szerint. Ha inog is a föld, minden lakójával, erősen tartom oszlopait. A dicsekvőnek azt mondom: „Hagyd a dicsekvést!” Az istentelennek: „Ne emeld föl a fejed! Ne hordjátok fenn a fejeteket, ne beszéljetek büszkén kinyújtott nyakkal!” Mert nem keletről és nem nyugatról, nem a pusztából és nem a hegyek közül: Nem, Istentől jön az ítélet! Az egyiket megalázza, a másikat fölemeli. Mert serleg van az Úr kezében, tele van habzó borral, mámorító borral. Kiönti, s még a seprőt is föl kell szürcsölniük, meg kell inniuk azoknak, akik gonoszok a földön. Én azonban mindörökre ujjonghatok, énekelhetek Jákob Istenének. A bűnösök szarvát letördelem, ám az igazak feje fölemelkedik. Közöm. Az fent írtak ismeretében csak megismételni tudom a zsoltár első mondatait. Áldunk téged, Isten, áldunk téged, dicsérjük neved és hirdetjük csodatetteid! Talán annyit fűznék hozzá: „Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem.”
2015.10.12. 11:46 emmausz
TEE
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr857960788
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek