Mickey webnaplója

Nyugaton nem ünneplik a névnapot. Keleten viszont igen. Baja van annak, akinek a keresztneve több szenthez kapcsolható. Könnyen belebonyolódhat abba, voltaképpen ki is az ő védőszentje? Ha Ferenc, akkor Borgia, di Girolamo, Solano, Paolai, Szalézi, Assisi, Xavéri, stb.? Ha Katalin, Sienai, Alexandriai, Ricci, Genovai, Labouré stb.? Ha Gabriella, akkor még cifrább a helyzet, Gábriel nem is ember, hanem főangyal. Feleségem Gabriella. Először Gábor napon (márc. 24.) tartotta, aztán a három főangyal ünnepére gondolt (szept. 29.), miközben magam a dec. 12-t favorizáltam, mert a naptárban ekkor van kifejezetten Gabriella nap. Persze sokan örülnek neki, ha minden alkalommal kapnak névnapi felköszöntést, ám ez a kavalkádé el is bizonytalanítja az embereket. Vajon idén mondtam-e már jó szót szept. vége felé? Ma biztos, hogy Gabriella van. Legyen hát akkor ma. Ám nem készültem mára. Ezért leegyszerűsítettem a dolgokat. Már tegnap visszafogtam magamat, s ma is erre törekedtem az üzletközpontban: Nem kifogásolni, T. vásárlási affinitását, egyes cikkekhez tapadását. Talán sikerült – némileg. Ha ő úgy ítéli meg, hogy csak alig, lesz még alkalmam karácsony előtt javítani viselkedésemen. Itthon aztán diétás étkezésünkhöz igazodva megkínáltam egy kocka Tibi csokival, mert névnapja van, és magamat is, mert nincs névnapom. Majd töltöttem egy kupica pálinkát, mert ezt tűri a diétánk, és mert neki névnapja van, s magamnak is egy fél centilitert, mert nekem nincs névnapom. Aztán csatlakoztam T. püspök sms-éhez, aki gratulált az asszonykámnak, s magam is Isten éltessen!-nel köszöntöttem. T-nek már a mamája is Gabriella volt. Az őt ábrázoló kép a lila szoba falán van. Most mégsem őt fényképeztem le, hanem kreatív feleségemet a kreatív asztalnál, ahol meglehetősen sok időt tölt ajándékkészítéssel, jó ötletek megvalósításával. S hogy a mama se maradjon ki a megemlékezésből, a jó szeműek észrevehetik, hogy az asztal sarkán álló klamnizó (amely félévszázada rendületlenül működik, és amelynek rugós nyomó része olyan, mint egy régi villamos-csengő) valójában Gabi nénire (anyósomra) emlékeztet, merthogy tőle kaptuk kb. 35 éve.
Isten éltessen minden Gabriellát!
***
Ma súlyom 96,20 kg.
***
12 óra van. Hurrá, mndjárt ebédelünk, szokás szerint 17 óra felé.
*** 
Melegfront „vakarta le” az éjjel felgyülemlett jeget kocsim ablakairól, mire 7.50-kor misére indultunk.
143. ZSOLTÁR. ALÁZATOS KÉRÉS (Dávid zsoltára) Halld meg, Uram, imámat, te, aki hűséges vagy, halld meg kérésemet! Hallgass meg igazságod szerint! Ne menj ítéletre szolgáddal: az élők közül senki sem igaz színed előtt. Az ellenség üldözi lelkemet, a földre tiporja életemet. A sötétbe taszít, mint aki már meghalt. A lélek eleped bennem, a szív szinte megdermed bensőmben. Régmúlt napokra gondolok, elmélkedem összes tettedről, átgondolom, amit kezed művelt. Kitárom feléd a kezem, lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld. Siess, Uram, hallgass meg, nézd, eleped a lelkem! Ne fordítsd el tőlem arcodat, mert olyan leszek, mint akik a sírba szállnak. Reggelente hadd érezzem jóságodat, hiszen bízom benned. Mutasd meg, melyik úton járjak, hozzád emelem a lelkem. Ments meg ellenségeimtől, Uram, hozzád menekültem. Taníts meg, miként teljesítsem akaratod, hisz te vagy az én Istenem. A te jó lelked vezessen a sima úton, nevedért teremts belém életet, Uram, s jóságodban vezess ki a gyötrelemből! Irgalmadban semmisítsd meg ellenségemet, tedd ártalmatlanná, akik szorongatják a lelkem, mert, nézd, én a szolgád vagyok. Közöm. Dávid kérései: lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld: Uram, hallgass meg, nézd, eleped a lelkem!... Reggelente hadd érezzem jóságodat ... Mutasd meg, melyik úton járjak ... ments meg ellenségeimtől ... Taníts meg, miként teljesítsem akaratod ... lelked vezessen a sima úton, nevedért teremts belém életet. Különösen közel áll hozzám: reggelente hadd érezzem jóságodat. Azért kitüntetően fontos, mert meghatározhatja egész napomat, sőt meg is határozza. Taníts meg akaratodra. Egymást feltételező valóságok. Aki imádságos, az az Atya akaratát akarja teljesíteni. Aki azt akarja, amit az Atya akar, az a tökéletesség útján jár (említettem Avilai Szent Terézt idézve). Az Atya akarata pedig a mi üdvösségünk. Itt bezárul a kör.