A műfajt nekem a piarista Maklári Lajos hozta testközelbe, akinek a kamarakórusa néhányat el-elénekelt ünnepi alkalmakkor.
Annak idején pattogó ritmusuk varázsolt el, ma már jobban megérintenek a magyarra fordított, vagy eredeti, angol nyelvű szövegek. Legtöbbjüket akár a saját temetésemen is elénekelhetnék. Mire gondolok?
A fehér gyolcs c. hangsúlyos szövegrésze: Hogyha hozzá (az Úrhoz) közeledek, a gyolcsom előveszem, s ragyog már az én szívem; a szárnyam előveszem, s suhan már az én szívem; a sípom előveszem, s dalol már az én szívem. Minden ember arra vár, nyílik-e már odaát a menny...
Szeme csupa könny... bármi vár rám, ha halni kell, az égbe térek én...angyal koronát hoz majd énnekem ha halni kell, az égbe térek én.
Ha reánk tör a homály... ne fájjon, ami fáj, ne félj, te kicsi nyáj, az Isten véd.
Oh, freedom
 I'll be buried in my grave
And go home to my lord and be free.
Valamiféleképpen mind arra utal, hogy ez a világ árnyékvilág, a szabadulást az Isten adja, de nem elsősorban e világon, inkább és kiteljesedve odaát, az örök hazában, ahol letöröl minden könnyet, és nem lesz sírás, sem szenvedés. És szem nem látta, fül nem hallotta, emberi ész fel nem fogta, amit Isten az őt szererőknek készít. (Pál)
Sir 21. f.
Különféle bűnök
Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt. Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül. Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet. Közöm. A fejezet igazságaival mind egyet lehet érteni. Engem mégis a végén található kijelentés érint közelebbről: Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. Magam ezt úgy fogalmaztam, hogy aki egy kapcsolatban méltatlanul viselkedik, magáról mond ítéletet.