Mickey webnaplója

D.-nél olvasom, hogy minél hülyébb egy téma, annál nagyobb üzlet rejlik benne, persze csak akkor, ha rákapnak.
Nézem egyik politikus (gyerekkori jó barátom) letargikus arcát. Kétoldalt úgy húzódik le szája széle, mintha bajsza volna. Ránézve magam is deprimált leszek.  Tudom, a lélekbúvárok egyik alapszólama: a pesszimistáknak többnyire igazuk van, csakhogy úgy nem lehet élni. Ezért kell arcunknak minden reménytelenség ellenére optimizmust felmutatni, hogy terjedjen az élet élhetőségébe vetett bizalom. Elég arra gondolni, hogy egy kisgyerek tiszta arcának tiszta örömével mennyire feldobja környezetét. Őt látva mindenki mosolyra fakad, a jobbik énjét mutatja, tréfás mozdulatokat tesz, nyelvet ölt a picire, de legalább visszamosolyog.
Két napja elhatároztam, hogy arcom alapállása a mosoly lesz. Egy napig sikerült is elérnem, hogy jobbára magamhoz képest mosolygós képet vágjak. Második nap már – több tényező összjátékának a következtében – nem.
Elgondolkoztam rajta, hogy is van ez. Sok-sok izmunk között akad néhány, amely ajkunk két végét mosolygáskor a gravitációt elgyőzve felfelé húzza. Ez munka, ha azt akarom, hogy állapotszerűen emelkedjenek ajkaim két oldalt, akkor állapotszerű munka. Netán izomlázat is okozhat?!
D.-nél olvasom, hogy minél hülyébb egy gondolat, annál nagyobb üzlet rejlik benne, persze csak akkor, ha rákapnak.
Az én bizarr ötletem, hogy a mosolyt előidéző izom-összehúzódás idegélettani hatást generál. A gesztus felidézése, a gesztus gyakorlása átalakítja mentalitásunkat, és lelkünket is mosolygóssá teszi. Ez valószínűsíthetően igaz, és ha tényleg az, akkor megéri.
 Akkor igazuk van az amerikaiaknak, akik egy évszázada reklámozzák: KEEP SMILING.
Ártani nem árthat.   
Ízelítő az Izajás 41. f.-ből:
Cirusz meghívása
... Ki az, aki a nemzeteket kiszolgáltatja neki, és megalázza előtte a királyokat? Kardja porrá zúzza őket, íja meg szétszórja, mint a pelyvát. ... Én, az Úr, az első, aki még az utolsók közt is ugyanaz vagyok.” ...
Isten nem hagyja Izraelt
... szolgám, Jákob, akit kiválasztottam barátomnak, Ábrahám ivadéka...: Szolgám vagy, kiválasztottalak, ezért nem vetlek el: Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek, és felkarol győzedelmes jobbom. ...én, az Úr, a te Istened, én ragadtam meg jobbodat. Én szólok hozzád így: Ne félj! Én megsegítelek. Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg, te maroknyi Izrael. Magam vagyok a gyámolod – az Úr mondja ezt neked –, Izrael Szentje, a te Megváltód. Nézd, cséplőszánná teszlek, új és éles fogú cséplőszánná. Hegyeket csépelsz és törsz majd össze, ....
Új kivonulás új csodákkal
Vizet keresnek a szűkölködők én nem hagyom el őket. Folyókat fakasztok a kopasz dombokon, és forrásokat a völgyek ölén. A pusztaságot tóvá változtatom, vizek forrásaivá a kiaszott földet. A sivatagban cédrust növesztek, akácot, mirtuszt és olajfát; a pusztában fenyőt ültetek, platánt és ciprust, egymás mellett. Hogy így mindenki lássa és megtudja, meggondolja és megértse: Az Úr keze vitte ezt végbe mind, Izrael Szentje teremtette.
Egyedül az Úr az Isten
„... mondjatok valamit azokról, amik eljövendők, hadd tudjuk meg, mi lesz majd a végük. Adjátok hírül, mi történik majd a jövőben, hogy megtudjuk: ...Bizony semmik vagytok, s minden művetek semmiség. ...
Az Úr megjövendöli Cirusz győzelmét
Északról támasztottam a szabadítót, hogy jöjjön. Napkeletről hívtam meg, a nevén szólítottam. Úgy összetiporta a helytartókat, mint a sarat... Közöm: 1. Isten az első és az utolsó: végtelen. 2. Isten gondját viseli népének. Megsegítelek, cséplőszánná teszlek, megerősítelek. 3. az újabb kivonuláskor minden körülmény segíteni fog, mintegy azt hitelesítve: Istené a dicsőség, és a teljesség. Emánuel.