Egyes szavak jelentése ködbe vész, másokra ez nem igaz, de jelentésével mégsem foglalkozunk, vagy csak henye módon mint pl. én is.
Nekem a Hármashatár-hegy buckák sorozatát jelentette, a koronás címer hármashalmának a mintájára.
Eddig.
Mert felmerült egy cikk, benne egy földrajzi fogalom: Nevezetesen, hogy Magyarországnak jelenleg hány hármashatára van. Ez nem valami különlegesség: Adva egy földrajzi hely, ahol három állam határos egymással. Ugyanez jelentkezik a hegy nevében is. A hegyen találkozik három volt település határa: Budáé, Óbudáé és Pesthidegkúté.
Nem tudom, ki hogy van vele, nekem a vezetéknevek sem jelentenek esetenként helységneveket, azokét, ahonnan az illető vélhetőleg származik.
Budai Ilonáról nem Buda, Csanádi Imréről nem Csanád, Félegyházi Lászlóról nem Félegyháza jut eszembe, hanem az illető személy. De ugyanígy Alfonsóról sem Alfonzra, Bernáth Aurélról sem Bernátra gondolok, hanem a bűvészre, illetve a festőre. Gábor Miklósról se a név, hanem a színész arca villan be.
Puskás neve nem puskaművest, hanem a legnevesebb futballistát juttatja eszembe, ugyanígy Kocsis neve hallatán se a fogathajtó foglalkozásra gondolok.
Nem árt olykor tudatosítanunk, hogy mit miért mondunk.
Elég, ha arra gondolok: Megfogalmazódik bárkiben annak a jogi következménye, hogy mit tesz akkor, amikor egy kft.-vel köt szerződést? Egy korlátozott felelősségű társasággal? Megfogalmazódik-e, hogy mekkorát lehet bukni anyagilag pusztán azon, hogy az illető társaságnak a felelőssége korlátozott.
Nem folytatom.     
Izajás 58. fejezet
Az igazi böjt
Kiálts teli torokból, ne kíméld magad, emeld föl hangodat, mint a harsona. Hirdesd népemnek hűtlenségét, Jákob házának a bűneit. Mert hiszen napról napra keresnek, és szeretnék megismerni útjaimat, mint olyan nemzet, amely az igazsághoz szabja tetteit, és nem hagyja el Istenének törvényét. Igaz ítéletet követelnek tőlem, és Isten közelségét óhajtják: „Miért böjtölünk, ha nem látod meg, és miért sanyargatjuk magunkat, ha nem veszed észre?” De lám, még a böjtöléstek napján is csak a hasznot keresitek, és sanyargatjátok munkásaitokat. Veszekedés és perlekedés közt böjtöltök, és ököllel ütitek le a szegényt. Bizony, mostani böjtöléstek soha nem szerez nektek meghallgatást a magasságban. Talán az ilyen böjt tetszik nekem, és ilyen az a nap, amelyen az ember megsanyargatja magát? Lehajtjátok fejeteket, mint a káka, és zsákot meg hamut teríttek magatok alá: ezt nevezitek ti böjtnek, olyan napnak, amely tetszik az Úrnak? Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől! Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged. Előtted halad majd igazságod, és az Úr dicsősége lesz a hátvéded. Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol, könyörgő szavadra így felel: Nézd, itt vagyok! Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet, ha odaadod az éhezőnek kenyeredet, és jóllakatod az elnyomottat, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod déli verőfényre változik. Maga az Úr vezérel szüntelen, s még a kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha. Újra felépíted az ősi romokat, és helyreállítod a régi nemzedékek építette alapfalakat. A rések betöltőjének neveznek majd, és a romba dőlt házak felépítőjének.
A szombat megtartása
Ha óvakodsz attól, hogy járj-kelj szombaton, és a hasznot hajhászd szent napomon; ha a szombatot gyönyörűnek nevezed, és az Úrnak szentelt napot dicsőségesnek; ha megtiszteled azzal, hogy tartózkodsz a jövés-menéstől, a haszonleséstől és a mihaszna beszédtől: akkor boldog leszel az Úrban; fölvezetlek győztesként a föld magaslataira, és élvezni fogod atyádnak, Jákobnak örökrészét. Igen, az Úr szája mondta ezt így. Közöm: Nem volt szívem kihagyni valamit is a fejezet szövegéből. A súlyosabb mondanivalókat döntötten idézem. A böjt egyfajta altruista viselkedésmód, életvezetési stílus. Utóbb pedig a szombat megünneplését önti formába a próféta. Jövés-menés, haszonlesés, karattyolás, szó se essen róla. De hát valóban él még az Úr napjával való törődés?