Mickey webnaplója

Hatvanhét. Hatvanhét az a villamos-viszonylat, amely rendszeresen szállított bennünket Zuglóból iskolába, zeneiskolába, edzésre, Regnumba, munkahelyre, főiskolára, vissza a laktanyába.  A hatvanhetes – gondolom – máig változatlanul szállítja a zuglóiakat. No, nem torpan meg a Szabad-sajtó úton, azaz az Erzsébet-híd roncsainak a tövében, és nem is megy át a hídon, mint annak elkészülte után, amikor is a Szarvas téren fordult vissza. A metró még jobban megkurtította útvonalát. Épp csak hogy bekukkantott az Erzsébetvárosba, és a Keleti pu-nál visszakanyarodott. Gondolom, mindmáig ezt teszi. Meg is nézem. Tévedtem. Már egyáltalán nem jár a hatvanhetes. A 69-es jár a Mexikói útig, onnan mással kell a városba menni. Rég jártam Zuglóban.
67 Csia is, éppen ma 67. Isten éltesse. Járhat a közeljövőben pedig, merthogy megerősített hírek szerint hazalátogat az USA-ból. Csia immár nagypapa. Szeret utazni, világot látni. Hazalátogat, bár meglátogatja a szomszéd országok néhány nevezetes helyét is. Tisztelem vállalkozó kedvét.
Mi tegnap előrehozott István-napon vettünk részt. Alighanem kár volt előre hozni, mert nagyon gőzös meleg fullasztotta jókedvű társaságunkat. Ma már kellőképpen hűvös idő várt volna ránk, alkalmasabb a vendégeskedésre. Késő este megérkezett egy hidegfront, s bár lehűlt a levegő, úgy viselkedett, mint a fogatlan oroszlán.  Még villámlott-dörgött egyet-kettőt, aztán átment csendes esőbe. Az eső monoton kopogása váltotta fel a tücskök cirpelését.
Tegnap megígérték, hogy három vadászgép fog az ünnepre való tekintettel elhúzni a parlament előtt pontban 10 órakor. Pontban 10 órakor hallottam, amint elhúznak. Elég gyorsan repülhettek, mert mire kinéztem az ablakon, már semmit se láttam az égen.   
Ízelítő az Ef 2. f.-ből:
A keresztény hivatás kegyelmi tartalma
halottak voltatok vétkeitek és bűneitek következtében, ... és mi is, amíg testi vágyainkban éltünk, s megtettük, amit a test és az érzékek kívántak... a harag gyermekei voltunk,... De Krisztus életre keltett minket, ..kegyeleme megváltott, feltámasztott minket... a hit által, tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék... jótettekre teremtett..., hogy bennük éljünk...  pogányok voltatok... Isten nélkül éltetek. Most azonban ...„közel” kerültetek, Krisztus vére árán. Ő, a mi békességünk..., a törvényt parancsaival és rendelkezéseivel érvénytelenítette. ...Eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távollevőknek, és békét a közellevőknek. Az ő révén van szabad utunk az egy Lélekben az Atyához... nem vagytok idegenek, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a Lélek közreműködésével az Isten hajlékává. Közöm. Krisztus megváltó tette, és a mi hitünk válik üdvösségünkre. Benne vagyunk egyek, ahol a szegletkő Krisztus. Ezt tudatosítani, megélni a mindennapokban. Hitünk kijelöli életünk kereteit, biztonságossá teszi utunkat, és ez átalakít bennünket.