Mickey webnaplója

 Azoknak az álláspontját osztom, akik úgy gondolják: Az a vita jó, amit el se kezdtek. De ha már... Akkor várható a viták konfliktusoldása, vagy legalább a benne való előbbre jutás, ha a szemben álló feleknek sikerül valamiféle platformban megegyezniük. Eme szerény bevezetés után néhány felvetés.
- Mit tegyünk, ha baloldali a barátnőnk? – olvasom egy cikk címében.
- Engedjük át őt a jobb oldalunkra – válaszoltam azonnal a feldobott magas labdát lecsapva (már csak az etikett is így kívánja). 
Megjegyzem, a politikai hatalomért folyó csatározásból annyira elegem van, hogy legjobban azt szeretném, ha ebben a pillanatban menne választani a polgárság, hogy befejeződjön már ez a cirkuszos állapot.
Vajon ki a megmondhatója, hogy mikor fordul visszájára egy pártnál alkalmazott propaganda? Hol van az a képzeletbeli inflexiós pont, ahol átbillen a várt hatás az ellenkezőjére?
Hogyan és főleg mitől fordul meg a tömegek szavazási kedve a várakozáshoz képest. Csak két példát említek: a brexitet és az USA elnökválasztását. Mindkét esetben más lett az eredmény, mint amire számítottak a közvéleménykutatók. Senki nem gondolta, nem várta, hogy a britek kiválnak az EU-ból, Amerikában a demokraták pedig azon dühöngtek, hogy a republikánusok jelöltje kigolyózta az ő jelöltjüket.
Jó volna már másról is tudni, mint a választásokról. Jó lenne, ha mindenki már ma felelősen voksolna, aztán annyi.
Ma az olaszokra várnak az urnák. A számítások szerint 46 milliós tömeg keresi fel őket.     
***
Ha azt mondom, hogy olajozott istennyila, közismert kategóriának ismerheti, aki elolvassa. Afféle népi-képi lelemény. Nem közismert azonban egy másik népi-képi lelemény, a nap értelmű kifejezés: tarhonyaszárító csillag. Tömörkénynél többedszer beleakadtam, ami nekem azt súgja, hogy szélesebb körben használt kifejezés lehetett azon a környéken, a múlt század elején.  
A népi-urbánus ellentétre is vissza-visszatér kedvenc íróm. Tegnap is olvastam egy ilyet. Ezt írja: A számadó úgy olvassa a jószágot, hogy megszámolja a lábakat, és elosztja néggyel. Ez azonban mind csak olyan városi úrfélék gúnyolódása, ezek az értetlenek szeretnek mindent kifigurázni, ami nem az ő eszükhöz való.