Hej, javában a harmadik emberöltőben járok melegfrontkor, teliholdkor kissé szédelegve. Azt első emberöltőt legényként éltem meg, a két utóbbit házasként. Mondom ezt házasságkötésünk 46. fordulóján.
Az egész élet csendben elszelelt, nem mondom, hogy észrevétlenül, de meglehetősen gyorsan. És ha lehet, a tempó mintha fokozódnék. Elég csak arra gondolni, hogy 2018-ból túl vagyunk az első negyeden.
„Enyhe telünk van” – állapítom, meg olyankor, amikor épp olyan az idő, mint ma.
Erős szél fúj, gyenge eső permetez, a feltámadási körmenet elmaradt, kalapban és télikabátban indultunk misére.
Volt időnk körbe nézni, ki mindenki üldögél a padokban. Akik ide költözésünk idején karon ülő gyerekek voltak, vagy éppen még meg se születtek, ma felnőttek. Akik pedig előttünk jártak, közülük igen sokan most is előttünk járnak – régóta a túlvilágon.
Bőséges ünnepi reggeli után vagyunk sonkák, cappuccino, kalács és kemény tojásból álló lakoma után. Talán nem is kellene már jóllakni. Elég volna csak csipegetni.
Hej, 46 évvel ezelőtt bezzeg konyakkal kezdtük a napot.
Rég volt, szép volt, tán igaz se volt – ahogy mondani szokták.
Mindenesetre Istennek legyen hála, mindketten megértük ezt a kereketlen évfordulót.
2018.04.01. 10:09 emmausz
Kereketlen évfordulón
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8513797846
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek