Mickey webnaplója

A Csönd ereje gondolatgazdag könyv. Szerzője a guineai születésű fekete bíboros, Robert Sarah. Ilyen gondolatokkal bombázza olvasóit:
- A homília tartása nem adható át még a legalkalmasabb laikusnak sem. A pap szájából várják a tanítást. Ez igaz, de a papságnak két válfaja van: szolgálati papság és királyi (általános) papság. Utóbbi bonyolítja a helyzetet.
-  A média teljesen elárasztotta és látványossággá alakította a misét, Jézusnak a lelkek üdvösségéért a kereszten történt halálának emlékezetét.
- Jól mondja a bizánci rítus prefációja: Mert te vagy a kimondhatatlan, felfoghatatlan, láthatatlan, örökkévaló és változhatatlan Isten.
- Amikor a tapsolások betörnek a liturgiába, az annak a jele, hogy az egyház elveszítette szakrális lényegét. Igaz. A mise nem produkció és öncélú látványosság, hanem misztikus cselekedetsor.
- A rosszal szemben az ember a szükséges eszközöket saját védelmére összeszedve szervezkedik. Cselekvése helyén való, de legtöbbször éppen ezzel még nagyobb bajt idéz elő. (Ne állj ellen a gonosznak! – mondja Jézus.)
- Vianney Szt. János biztatja övéit: Fiacskáim, fontoljátok meg, a keresztény ember kincse nem a földön, hanem a mennyben van. Gondolatainkat is oda kell irányítanunk, ahol a kincsünk van. Imádkozzatok és szeressetek! (Isten megengedte nekünk végtelen jóságában, hogy beszélgessünk vele.)
- Az egyháznak nem küldetése a világ minden társadalmi problémájára megoldást adni, hanem fáradhatatlanul mondania kell Jézus szavait: Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban. A szerző a lényeget emeli ki, hogy az egyébként szép gesztusok fölé emelje. Méltán.
- Hogy ne botránkoznánk meg az amerikai kormányok akcióját látva Irakban, Líbiában, Afganisztánban és Szíriában? Tisztán gazdasági érdekekért országokat, népeket döntenek romba, államfőket gyilkolnak meg a Demokrácia istennő nevében….zűrzavart és káoszt teremtsenek, útra kényszerítve az erőforrás és jövő nélküli menekültek szakadatlan seregeit… leírhatatlan atrocitások tanúja voltam. Az általam befogadottak is elborzadtak a levágott kezek, aknáktól szétszaggatott testek, a szétmarcangolt arcok láttán, amit az emberségükből kivetkőzött hóhérok műveltek.
Mostanra túlságosan sok lett a poszt anyaga. Mégis azt hiszem, hogy legalább még egyszer idemásolok folytatólag a kötet meglátásaiból.