Taxisérvek – olvasom B posztja címét. Egy taxis érveiről ír. És csakugyan. Nekem a fejemben a cím olvastán egy sérvektől szenvedő, azaz ramaty taxi képe képződött meg: taxi sérvek.
A magyar – és nyilván még igen sok nyelv – rendelkezik olyan szókapcsolatokkal, amelyek összeolvadása és más módon való szétválasztása olykor komikus képzettársításokra ingerel. Amennyire tudom, az angol hitványnak tartja és fitymálja a szóvicceket.
A magyar nem egészen. Ilyen lehetőségekre a XX. sz. egyik nyelvzsenije, a költő Weöres Sándor olykor rákapott és pl. ezt a hatalmas kétsorost hozta össze:
Aj, e nőkebelü Lidi óta,
a Jenőke belül idióta.
udvarolgat,
’jába lepi sálom,
udvaron gatyába lep is álom...
(végrím, annomináció)
Horribile dictu, ez alkalmat teremt egy pikáns asszociációra.
De a kínrímgyártók is lecsapnak az adódó lehetőségekre. Pl. Grätzer József:
Egy kispesti vendéglőbe
egy kispesti vendég lő be.
***
Kosztolányi érzékeny volt a nyelvi finomságok valamennyi előfordulására. Felvetette pl. azt, hogy egy műfordító mit kezd azzal, ha egy regényben találkozik a pesti szóhasználatban elterjedt szófordulattal: „Breteg vagy?” A brr egyfajta játszi meg nem felelést jelez, mintegy utalva arra, hogy valami nincs rendben annak az egészségével, aki beteg – breteg.
Nekem diákkoromba visz vissza az emlékezés. Mert piarista magyartanárunk használta előszeretettel az „ellenberger” szót. Ezt is hiába keresnénk az értelmező szótárban. De, ellenben értelmű szóval játszik, aki szájára veszi az ellenbergert. Az asszociáció egy német ősi nemesi családnevet kóstolgat, amikor ellenbergerre torzítja az ellenbent.
Nem tudtam, hogy Karinthy is ezt teszi: Az Így írtok ti c. kötetben találjuk a Gyóni Géza stílusát parodizáló versét, melynek a végén egy szószörny áll: Pflanzer Baltin. eddig azt gondoltam, hogy csupán a hangzása miatt alkalmazott halandzsaszó. De tévedtem. Karl von Pflanzer-Baltin a 19-20. sz.fordulón szolgáló katona, a KuK lembergi (Lvov) XI. hadtest vezérkari főnökének a neve. Van ilyen. Maga a vers a kedvenceim közül való, ezért idézem:
Karinthy Frigyes : Gyóni Géza: 1914...
Mégis huncut az orosz,
Megvan benne minden rossz,
Mégis huncut az angol,
Gonosz úton csatangol,
Mégis huncut a talján,
Ott a nagy hegye alján,
Mégis huncut a francia,
Nincs benne garanica,
Mégis huncut a román,
Béka terem a nyomán,
Csinom Palkó, Csinom Jankó,
Csontos mündungszdeklim,
Szép, selymes gázbombám.
Dali Hubitz-ágyúm,
Nosza rajta, jó katonák,
Igyunk egészséggel,
Menjen haza kiki gyorsan
Szép Urlaubscheinjével.
Hej, Ocskay, Bercsényi,
Kurucok híres vezéri,
Pflanzer-Baltin!
***
Írva van, tévé és internet által közhírré tétetett, hogy a Valsartan típusú vérnyomáscsökkentő rákkeltő anyagot tartalmaz. Ám a hipertóniában szenvedők ne hagyják abba szedését. Ki tudja, ennek a veszélyességi fokát? Ha szedem, normális tartományban marad a vérnyomásom, és nem fogom felhúzni magamat, ha rákgyanússá válok. (Valamiért máris egy könnyed kemóval kezelnek). Felvetődik a kérdés: Még hányféle „gyógyszer” szedése lehet veszélyes a gyógyulást remélő betegekre azok között, amelyek ilyen alapos felülvizsgálaton nem mentek keresztül?
Utolsó kommentek