Mickey webnaplója

Arra gondolok, hogy ha azt mondom, az osztályterem olajos padlója, akkor mindenkiben megképződik-felidéződik az a jellegzetes szag, ami a csúszós olajos hajópadlóból áradt.
Ilyenek még
az öngyújtó benzinszaga
a kék nárcisz kölni illata
a tornacsukák gumiszaga
a biciklilánc olajszaga
a petróleumfőző jellegzetes szaga
a háztartási bolt szaga
a textilboltok végáruinak szaga
a tejcsarnok szaga
a pékség friss kenyér illata
a 4711 kölni illata
a herbáriumokból feltörő préseltnövény-illat
a forró enyv szaga
a hidegenyv szaga
a Mühlpick halenyv szaga
a mosókonyhák obligát szaga
a padláson szárított ruha füstszaga
a Bagarol, a Verseny cipőpaszta, Radion mosópor szaga
a Trabant kékes bűze
a biciklikerék gumiszaga
és most elharapom egy blődlivel:
a Fortsyte-saga.
***
Carelli Gábor könyvében olvasom: »A Lucia címszerepét Gyurkovics Mária, a kiváló koloratúra énekelte… én Edgar szerepét olaszul tanultam és énekeltem, és a szokásokhoz híven Budapesten, mint vendég az olasz eredetiben énekelhettem, míg mindenki más a magyar fordítást használta. …első belépőmben a hosszú recitatívót Luciához énekelem, elmondom neki, hogy búcsúzni jöttem, mert nemsokára elhagyom ezeket a partokat: „dalle patrie sponde lunghi sarò”. Az olasz szöveg szerint Lucia Edgarra néz és olaszul kérdi: „Che dici?” (Mit mondasz?) Gyurkovics Mária kérdően rám függesztette szemét, és az olaszul elhangzó recitativo után tiszta magyarsággal azt kérdezte? „Mit mondasz?” … Soha nem számítottunk arra az óriási nevetésre, amibe a közönség kitört. Azon hahotáztak, hogy persze, hogy nem érti Lucia, amit Edgar mond, hisz olaszul beszélt hozzá.«