Ha az ember fotótémát keres, lemegy a Duna-partra: akad ott bőven. De hova megy, ha íráshoz keres témát? Felkeresse egykori magyartanárát, igyon egy fantáziabővítő sört, menjen le alfába, vagy keressen interjúalanyt? Magam meg szoktam nézni a FB-ot, hátha valami katalizátorként hat rám. Ma kétségtelenül ilyen téma a Sargentini-jelentés EP-i tárgyalása. Mondhatnám: mit szemtelenkednek folyton ezzel a ki országgal, de nem mondom. A sok-sok kritikus és még több OV-t támogató bejegyzésekre én is írtam. Korábban azt, hogy itt nem emberi segítségre van szükség. Sose fogjuk tudni bebizonyítani, hogy az ország vezetése tökéletes, de ha bizonyítanánk, az is kevés lenne (vö. Lupus et agnus). Azt jegyeztem meg, amit Petőfi írt: azért a víz az úr. A hírek szerint a Néppárt üzent OV-nak, hogy legyen kompromisszumra kész. Ez megütött. Úgy hívják, hogy szalámitaktika. Még az jut eszembe, hogy ha az EP megszavazza, hogy kétszer kettő az hetvenhét, akkor mit lehet tenni?
Abba is hagyom, ha másért nem, mert ennek a várható döntésnek semmi jelentősége nincs, akár így, akár úgy.
***
Tegnap vettem egy Fülest, hogy vele múlassam az időt. Tele van skandi-rejtvényekkel. Nem sok örömet ad a fejtésük. Talán húsz év múlva aggastyánként igen. A lapban közölt poénok közül idemásolok kettőt. Közepesek.
1. Mondja, drága Jucika, van-e szebb két szó annál, hogy szeretem magát?
Igen, van. Az, hogy „feleségül veszem”.
2. Hirdetés egy skót lapban: Elvált úr keres olyan hölgyet, aki be tud fejezni egy megkezdett sálat.
***
A könyvmegállóból elhoztam két kötetet. Csehszlovákia útikalauz. Szlovák részekkel kezdi, és meglepően sok magyar helységnevet sorol. Nem véletlenül. Szép vidékek váltakoznak a fotókon.
A másik kötetet Baktay Ervin jegyzi: Indiai éveim. Benne egy szó: szurrogátum. Ugyancsak régi fogalom. Maga a kötet érdekes. A látott fotókon a mutatott nagyvárosok forgalma Delhi, Kalkatta (sic!), Bombay, meglehetősen gyér.(Ma már újra Mumbay a neve, mert a párszik /perzsa bevándorlók/ a Mumbá nevű településen kezdtek el lakni.) A szurrogátum szó megfejtése, pótanyag, pótlék. Magam először egy jó száz éve fordított Verne-könyvben (Utazás a föld központja felé) találkoztam a szóval. Igaz, hogy akadt ott ennél cifrább szó is, ami mára teljesen feledésbe merült. Én még emlékszem a kémiai elnevezésre: „festenysavas haméleg”. Hogy az mi a „kutykorékos fityegő” (in Légy jó mindhalálig) lehet, nem tudom már.
Utolsó kommentek