Mickey webnaplója

Mivel napok óta ködös az idő, arra gondoltam, hogy megosztom veletek a ködöt tartalmazó közmondásokat. Meglepetésemre a nagy könyvben csak hármat találtam ezekből Egy közismertet: Köd előtte, köd utána (utalva vkinek a gyors távozására, vagy arra, aki nyomtalanul eltűnt).
Aztán két kevéssé ismert: Belepte a köd a szemét (részeg). És
Nekidőlnek, mint kajáriak (pilisiek, acsalagiak stb.) a ködnek (esztelenül látnak hozzá vmihez).
De legalább Karinthy írt volna néhány szellemes közmondást. Pl. Ködre akasztotta a bundáját.
Ám ő csak balkáni közmondásokat írt az Így írtok ti c. kötetébe.  Mindjárt kettőt is:
Tetvestől ne kérj kucsmát.
Aki megveszi a házat, megveszi a poloskát is.
Azért tovább próbálkoztam, nem sok sikerrel.
A homály szóra csak egy találat akadt: Ha ma homályos volt, holnap felderül (bízzunk a jövőben).
A párásságra is csak egyet találtam. Kiadja a páráját (kimúlik).  
Igaz, hogy előtte ez áll: Párját ritkítja (nagyon kevés hozzá hasonló van). [Nekem a házastársa idegrendszerét pusztító ember képét rajzolja meg ez a mondás.]
Ott olvasható aztán még egy másik mondás is: Sose telik be, mint a papzsák (kielégíthetetlen ember).
Magunknak azt üzenem: ne legyünk papzsákok. Elégedjünk meg ennyi közmondással.    
Már ez is sok, mint a rosta lika.
PS.: Hogy fordulhat elő, hogy a fenti vastag kötetből hiányzik, ami pótlólag jutott eszembe:
Eltűnik, mint szürke szamár a ködben. (Benne van, de csak a szamár címszó alatt.)
Így hát köddé vált egy rövid időre.