Mickey webnaplója

Az újévi mise gyerekkoromba visz vissza. Amennyire emlékszem, keményebb telek jártak, mint manapság. Anyánkkal  indultunk az albertfalvai szent Mihály-templomba. Anyánk gumicsizmában, fekete szőrme télikabátban, a rézcsatos barna báránybőr ridiküllel. Benne a Sík-Schütz imakönyv. A ridikülnek kölniillata volt. Először Chat Noir, utóbb Kéknárcisz illatú. Anyánk kezén vékony kesztyű (ő maga is vékony volt). Fázósan húztuk meg magunkat a fűtetlen templomban. Sokszor figyeltem meg a neonszerű, térkeresztet formázó lámpák apró kilengéseit szertartás közben.
Ültünk a padban és énekeltünk a kántorral. Párás leheletünk azonnal kicsapódott a hidegben.
Csak a főoltár fölött lebegő főangyal, a karddal ábrázolt Szent Mihály nem didergett.
Mi meg jó szívvel fújtuk az újévi éneket:
Szép kelet, szép nap! nincs benned homály,
Mert az örök nap benned a király.
Új esztendőben új szívekkel,
Dicsérünk Jézus énekekkel.
Kivonulásra pedig ezt:
Ó, szép Jézus, ez új esztendőben légy híveiddel.
Ó, Mária esedezzél értünk, édes reményünk.
Hogy ez új esztendőben minden ügyeinkben
lehessünk Jézus drága kedvében.
***
A Larousse-t lapozgatva megakad szemem a jövevényszavak sokaságán. Anemonától kezdve sok virág neve, de meg növényé is ismerős.
A spenót a francia épinardra hajaz, igaz, ők meg az arabból vették át.
Néhány jövevényt megjegyeztem. Közülük a legérdekesebb a Dame-jeanne, amely igazából Johanna asszony értelmű. Ki gondolta volna, hogy a demizson szó rejlik mögötte.
A német krimiből ismert Derrick fúrótorony értelmű,
a Blaireau (egy francia filmvígjáték főszereplőjét hívták Blérónak), ha jól látom, a magyar nyest megfelelője.
A francia butor nem bútor, hanem a bölömbika neve,
a choucas, a csóka,
a colombe a galamb megfelelője.  
Éljen 2019, és éljünk mi is – boldogan – 2019-ben!