Ma nagyüzem van.
Talán nem is, inkább a megszokott szitu.
Négy számítógép üzemel egyidejűleg.
Ugye, az enyém, különben nem készülne el a poszt.
A fiunké, aki tán dolgozik rajta.
Tücsié, aki nem használja éppen, és egy laptop, amin az unokák mesét néznek.
Tegnap is azt tették, sok egyébre nem voltak alkalmasak, mert viselték az idei vírusos influenza minden tünetét. Jött belőlük mindenféle nyíláson az oda nem való matéria. Csak anyjuk tartotta magát. T.-t elég rendesen elkapta, az én és M. feje majdnem szétpattant, de nagyobb megrázkódtatások nélkül megúsztuk. Hőemelkedéssel bajlódott a társaság. No meg mindenféle ízületünk csikorgott, úgy éreztük magunkat, mint akiket megvertek.
Ráadásul fekete felhők hozták a kemény hidegfrontot, így aztán eggyel több okunk volt a fejfájásra.
Gyors lefolyásúnak bizonyult a baj, mert mára nemcsak a nap sütött ki, hanem mi is magunkhoz tértünk.
Mindnyájan megkönnyebbültünk.
Úgy is mondhatnám: tegnap reggel még bevásároltam, amit kellett, ma reggel meg már folytathattuk a vásárlást hétvégére, mert máris túlestünk a nehezén.
Most mondjam azt, hogy ma reggel eltörött a vécé-ülőke?
Most mondjam azt, hogy az üzletközpontban vett újhoz a szerelvényeket rosszul párosították, így nem lehet beszerelni?
Most mondjam azt, hogy vihetjük vissza … Vagy javítsam a régit?
2019.02.23. 13:26 emmausz
Már majdnem minden jó
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5014644627
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek