Már egy hete egy szerzetesrend (Sacré Coeur) írott monográfiáján dolgozom. No, nem írom, hanem javítom a testes kötetet.
Az újra induló rend néhány tagját ismerem.
A régieket nem.
Viszont anyósom kislánykorában nagyon is ismerte őket, hiszen hozzájuk járt (Philippineum) tán iskolába, esetleg óvodába az akkor még István útra, amely ma Ajtósi Dürer sor.
Nekem is van közöm a rendhez.
A budapesti piarista gimnázium az ő épületükben működött. Ezt az épületüket Sophianumnak nevezték.
Tudomásom volt a Regnum Marianum születésének körülményeit firtató kötet révén egy másik Philippineumról is. Ez a belvárosban a VIII. ker.-ben (?) volt, szegény diákok kollégiumaként működött volna. Nem volt hosszú életű.
A RM aztán a Damjanich u. 50 sz. alatti épületet kapta meg Mailáth püspök jóvoltából. Megvette a mozgalom számára.
De ez egy másik történet.
Hogy a jelenről is írjak: Egyszer ellátogattunk a miskolci jezsuita gimnáziumba, a Fényi Gyulába, amely Takács Nándor püspök kezdeményezésére valósult meg a rendszerváltozás után. Ugyancsak őhozzá tartoztak az újra induló szerzetesrendek, így a Sacré Coeur-nővéreké is.
Ők keresvén a helyüket többek között a jezsuiták által favorizált Szentjánosbogár-táborokban segítettek, később pedig nevelő tanári minőségben belevetették magukat az oktatásba is: éppen a már emlegetett miskolci Fényi Gyula gimnáziumban.
Nos, elhihetitek, elég sokat figyeltem ma már.
Így itt elszegem a további írásra való koncentrálást.
Holnap majd folytatom, ha Isten is úgy akarja.
2019.03.10. 17:27 emmausz
Már egy hete
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8014680846
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek