Mickey webnaplója

Egy ranglétra az 1800-as évekből
Magyar László (1820–1864) Afrika-kutató, felfedező, aki egy alkalommal behatolt a Kongó torkolatvidékére. Az általa írt könyvet még kiskamasz koromban olvastam. Útján összetalálkozik rabszolgákkal, akik a legelnyomottabb társaság. Eszembe jut a Huckleberry-könyv rabszolgája, Jim, aki így beszél a regényben: „Bízon, hiszen most is gazdag vagyok; én az enyém vagyok, és nyócszáz dollárt érek.” Hát ezek a rabszolgák annyit se. Egy rabszolgáért ilyen csomagot fizettek:
50 rőf pamutszövet,
15 rőf gyapjúposztó,
egy sapka,
egy lőfegyver,
5 kg lőpor,
4 üveg égetett bor,
gyöngyök,
csontnyelű kés,
réz kar- és lábkarikák,
összértékben kb. 80 pengő.
Ez a rabszolga ára egy életre, sőt ivadékai is a gazda tulajdonát képezik.
Nézzük tovább a belga-kongói ranglétrát.
Felettük állnak a rabtartók és a kufárok, akik adják-veszik a szerencsétleneket.
Felettük-mellettük állnak a szabad feketék.  
Felettük a szekulu, a község főnöke.
Felette a kiszongó, a vezető.
Feletette a fejedelem futárai.
Felettük a szultán (fejedelem) testőrei.
Felettük maga a szultán, név szerint Kajája Kajángula, a „dühös oroszlán”, aki egyik lányát feleségül adja Magyar Lászlóhoz.
Felette áll a fekete király, aki utóbb megöli szultánját.
Az egész fekete népség felett állnak a belgák.
A belgák a kongóiak közül százezreket csonkítanak meg, és irtják is őket, ha nem elég eredményesek a helyi gumifák csapolásában.
Mindezt teszik II. Lipót belga király tudtával és felhatalmazásával, aki szintén érdekelt a vagyonosodásban, és értelemszerűen felettük áll.
Ő lenne a topon?
Biztos nem, hiszen Henry Morton Stanley kegyeit keresi, akit kora konkvisztádorának tart. Vele igáztatja le Kongót.
Mindnyájuk felett áll, aki mindnyájunk felett áll a Teremtő, aki mindenki méltóságát egyenlővé teszi akkor, amikor kilép ebből az árnyékvilágból.
Akkor meg minek ez a fene nagy társadalmi rangsor.