Mickey webnaplója

Van nekünk egy közös blogunk, amelyben időről időre egy megadott témát fejtünk ki. A mostani téma: „az első”. Hogy tovább dolgozzon írásom, saját blogomba is beemelem. Íme:
Az első
Szokásomhoz híven elég gyorsan rábeszélem magamat a közös témáink kidolgozására, vagy legalábbis a róla való gondolatok megosztására. Gyakran első anyaggal szerepelek az oldalon. Nem az visz rá a gyorsaságra, hogy ne befolyásoljanak a többi anyagok, inkább az, hogy nyugdíjasként jobban ráérek. Meglehet, hogy az elsőről írt penzumok között is az enyém lesz az első. 
- A romantikázók talán az első szerelmükről vallanak. Megtehetném magam is, de most inkább továbblépek, sőt, teszek hátra egy lépést, hogy jobban rálássak az elsőre.
- Elsőre az jutott eszembe, hogy a nyugati civilizáció a maga individuumra koncentráló mentalitásával állandósuló versenyre készteti a társadalom tagjait. Te légy első az osztályban, a munkahelyeden, legyen céged az első a szakmában, az országban, a kontinensen avagy az egész világon. Légy első a sportágadban, légy világelső kreativitásban, győzz le mindenkit. Ha úgy jobban tetszik, valósítsd meg önmagadat. Kerül, amibe kerül. Birtokold a legújabb divatot, a legokosabb telefont, az élenjáró autócsodát, a leggazdagabb ékszert, a legdrágább olajfestményeket, a legértékesebb gyűjteményt.
- Az amerikai rajzfilmeket valaha így jellemezte Szinetár Miklós: Arról szólnak, hogy a hátsó kergeti az elsőt. Igen. Mert vagy le akarja hagyni, vagy le akarja igázni, győzni…
- Hány amerikai film szól versenyről. Szinte mind. (Pl. Azok a csodálatos férfiak)
- Egy barátom a vágóhídon dolgozott évekig. Ő emlegette, hogy a vágásra szállított sertések hogyan tolakodnak a vágósoron, mert valamiképp elsők akarnak lenni. Van ebben valami komikus.
- Emberre fordítva is ismerek hasonló történeteket. Pl. főúri fogadásokon is tapasztalható itt-ott, hogy a meghívottak  hogyan rohamozzák meg a svédasztalt, s pusztítják le rekordidő alatt. Mint akik nem kapnak enni. Elég szörnyű, ha igaz.
- Egyesek kifejezetten arra utaznak, hogy konferenciák alkalmával rendszeresen ingyen jussanak finomságokhoz. Magam is részese voltam büfé előkészítésének, amikor is alig türtőztették magukat a „még éhesebbek”, akik idő előtt neki akartak látni a falásnak. Hiszen azért jöttek. Mondom a kollégámnak: „Légy szíves, takard le a szendvicseket, mert jönnek rá a legyek.”  
- Vannak üdítő kivételek. Él bennem egy paralimpiai kép. Az eleső első helyen futót felsegíti vetélytársa és együtt kocognak be a célba. Bár ez terjedne el világszerte.
- Sándor György így figurázza ki a versenyzőket. Egyenlő pálya, egyenlő esélyek. Mondd, fiacskám, neked három lábad van?
- Egykor a Pajtás újságban jelent meg a Csellentyűcske c. használati utasítás-paródia. Egy mondata örök érvényű. A játékban az győz, aki előbb. Hogy milyen szabályok szerint folyik a játék, az itt most mellékes. Az győz, aki előbb.
- Az elsőségért való küzdelem az esetek többségében meglehetősen felesleges és értelmetlen. A kérdés, hogy az értékek kibontását célozza-e jó eszközökkel vagy ellenkezőleg. 
- Sajnos civilizációnkban az elsőségért folyó megszállottság nagyon széles körben elharapódzott. Teljesen szembe megy a keresztény értékekkel. Szembe megy a lábmosó Jézus lelkületével. A Mester így tanítja övéit: 
„Közöttetek ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.” (Mk 10, 43–44)
- Első: Elsőhegedűs és felelőssége, elsőáldozók, első és legfontosabb parancsolat, első munkahely, első szerelem, első aktus, első gyermek érkezése, első gy. nevelése, első nap az óvodában, iskolában, kórházban, színházban, első repülőút, első és legfontosabb szabály...
Nem is folytatom. A téma kimeríthetetlen.