A Vigilia c. lap 2018/5 sz. cikkeiből szemezgetek. A Gloviczki Zoltán fémjelezte írás említi, hogy Platón zúgolódik az írás és olvasás miatt, merthogy a szóbeliséghez képest méltatlannak tartja azokat. Pl. nincs jelen a partner, akivel meg lehetne vitatni állításokat… Van olyan kor, ahol megtűrjük a populáris műveket: a középkori és a reneszánsz tánczenében, a széphistóriákban.
Aztán folyamatosan elidegenítjük magunktól … a kommunikáció szintjén a populáris kultúra elemeit.
Fűzfa Balázs szerint az olvasás reneszánszát éli… használói naphosszat le nem veszik a szemüket a telefon vagy a számítógép kijelzőjéről. Megjegyzi, hogy kötelezőként nem Jókait, hanem Harry Pottert kell olvasni, olyan alkotásokat, amelyeket a gyerekek önfeledten tudnak szeretni.
Komálovics Zoltán cikkéből is szemezgetek. Az olvasmányélmény képtelen felismerni önmaga érvényességét... A dialógusok más közegekben, más értékrendekben, más valóságsíkokon, más ajánlatok feltételrendszerében jönnek létre. Ezek erős meghívások: magas bérajánlatokat, kitüntető társadalmi presztízst biztosítanak... (paradigmaváltás?)
A 21. század a kultúrát digitalizálta, és megteremtette a hozzáférés eszközrendszerét. Egy csábító és gazdag arzenált. Az okos telefon egyszerre képtár, könyvtár, múzeum és enciklopédia, 12x7 cm2-nyi helyen, A telefonon keresztül a kultúra az ember kezébe adatott. Zsebre vághatja.
Érdekes, hogy utóbbi cikkíró szerint Alig-alig akad diák, aki ma még Harry Pottert olvas. Lecsörgött.
Ama megjegyzése is érdekes, hogy a haza, a nemzet fogalmát nagy erőkkel korrumpálják, és helyezik egy meghaladott világ rekvizitumai közé. Valójában irodalmi hagyományunk egyik komoly erőforrásártól szívják el a levegőt. Példaként hozza Vörös Viktor–Osváth Péter cikkét, amelyből idéz. „A magyar himnusz a többihez képest jóval ritkábban használ személyes tartalmakat, inkább távolító jellegű. A balsors és a jövő megbűnhődésének említése is egyedülálló fordulatnak tekinthető. Érdekes továbbá, hogy az öndestruktivitásra vagy a külső agresszióra is csak a magyar himnuszban található utalás. Ez utóbbi, illetve a belső agresszió és a negatív ágensek magas aránya a fenyegetettség alapélményére és a kiszolgáltatottság érzésére utalhatnak.”
Hát Kölcsey valóban a magyar nép zivataros századait emelte bele imájába. Attól még szép és fenséges.
Még majd folytatom.
2019.08.22. 07:34 emmausz
Gyorsuló idő
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8015019258
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek