No de egész nap?
Valahogy úgy.
Kettecskén maradtunk, és nehezünkre esne nagy zajt csapni.
A tegnap este és a ma délelőtt a lakás élhetővé tétele jegyében történt.
Hol porszívóztunk, hol felmértük, hogy mi a miénk, és mit hagytak itt a fiatalok.
Felmértük azt is, hogy mit kell kidobni feleslegessé válás miatt, vagy csak, mert gagyi.
A száraz zsemlékből immár zsemlemorzsa lett,
a javak elkülönítése megtörtént,
az erkély kitakarítva,
a papír- és műanyagszemét rendezve,
a légkondicionáló reggel óta üzemben.
A mindentudó meteorológusok szerint az évszakváltó hidegfront hétfő estére várható.
Addig a kánikuláé a szó.
Nappal erőlködik a sugárzás, felmegy a hőmérő higanyszála néhány fokkal 30-on felülre.
Ám az éjszakák már elég hosszúak ahhoz, hogy visszatemperálják a levegőt.
Kicsit feltöltöttük készleteinket,
kicsit megtankoltam a kocsit,
kicsit még szokatlan az új rend (néha a szobába indulok a hűtőszekrényünkhöz, ahol nyolc hónapig állt. Azt kell elhitetnem magammal, hogy mindent az Elviék hűtőjébe pakoltunk. Akkor agyilag helyreáll a rend. Ahol most újra a miénk foglal helyet, ott állt majd háromnegyed évig a fiatalok hűtője.)
Újabban kezdem megszeretni Yamaha szintetizátorfélém vibrafon hangját. Kicsit ugyan giccses, de sejtelmes. A jazz hangulatát ébreszti bennem.
Még meg kell vennem valami rejtvényújságot,
még el kell olvasnom néhány könyvet,
még korrigálnom kellene egy dagályos kötetet.
S éppen ideje, hogy újrakezdjem a mantrázást.
EZEK SOSE JÖNNEK!!!
2019.08.30. 13:25 emmausz
Csendespihenő
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1415032100
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek