Mickey webnaplója

Jó egy hónapja került rám egy holter, amely félóránként kuruttyolt, és ara késztetett, hogy megmerevedjek abban a pózban, amelyben éppen leledzek. Mivel nem szerettem volna, hogy túl magas értékeket regisztráljon, aznap nem másztam hegyre, de még sétálni se indultam.  Csak ültem a kanapén és rendületlenül vártam, hogy vége legyen a kínos ceremóniának. Ugyanis a mért értékektől tették függővé, hogy hipertóniámra hivatkozva elvegyék a jogosítványomat. Mindennek a hátterében egy két éve született rendelet áll, amely 220 fölötti értékek esetén kizárja a versenyzőt a további közutak veszélyeztetői közül. Én csak ültem a kanapén várva sorsom jobbra fordulását. Ahogy felnézek, tekintetem a szekrény tetején álló Pietrelcinai Szent Pio szobrára esik. Azonnal intéztem hozzá néhány közbenjárást kérő szót, és ezt annyiszor tettem meg, ahányszor mérni kezdett az ördögmasina.
Néhány kivétellel a normál tartományban maradt a mérés, de nem mindig. Igen hosszas idő elteltével csak mára, augusztus 23-ára kaptam időpontot értékelésre. (Láttam a grafikont. Általában 160 körül mért, este feljebb ment, de éjszaka az esti gyógyszer hatására 140 körüli értékeket regisztrált.)   
Tudjátok, az egyház mikor ünnepeli Szent Pio emléknapját? Augusztus 23-án.
Ma is kértem közbenjárását, hogy az értékelés – ha Isten is úgy akarja – hozzon számomra kedvező eredményt.
Ugyanis több mint 35 éve vezetek, és több mint 23 év óta kínlódok hipertóniával.
Ami érdekes, hogy általam okozott balesetben ez idő alatt senki sem sérült meg soha.
Akkor meg miféle veszélyt jelentek az emberiségre?
Ha viszont elkobozzák tőlem a vezetési lehetőséget, a bevásárlások cipekedései ártanak az egészségemnek. Különben is vagy két évtizede megmondta egy ideggyógyász, hogy vannak olyan emberek, akik csak magasabb vérnyomás mellett képesek élni. 120-as értéken egyszerűen elalszanak. Azóta mástól is hallottam, hogy valaki nem volt hajlandó csökkentő gyógyszereken élni, s 180-as érték mellett több mint 85 évet élt.
Erre varrjon valaki gombot.
Kicsit hosszasan foglalkoztam ezzel a nyavalyás témával, pedig csupán annyit szerettem volna elmondani, hogy két évig még vezethetek autót. Azt pedig csak halkan mondom, hogy a kritikus időintervallumban se tétlenkedtem.
Mi a fenét csinálhattam volna?