Számos gondolatom támadt az ösztönösséget és a tudatosságot illetően. Megpróbálom őket valahogyan mederbe terelni.
Vannak naiv művészek, ösztönösen dolgozók és képezett alkotók. Igaz ez a képzőművészetekre, fe igaz ez a zenészekre is. Hogy melyik értékesebb, ember el nem döntheti.
Az, hogy művészettörténetet tanultunk, művészeti alkotáselemzést is, az tudatosabbá teszi az embert, amikor megáll egy kép, egy szobor egy szép épület előtt.
Az, hogy zenetörténetet tanultunk, zeneművek elemzését is, tudatosabbá tesz, amikor meghallgatunk egy-egy remekbe szabott melódiát, vagy éppen nem remekbe szabottat.
Erre elég. De hogy hiteles-e egy mű, abban csak az irányít el, ha hitelesnek ismerjük magát az alkotót.
Hogy boldogabbá teszi-e az embert, ha szakértő szemmel néz egy alkotást, vagy hallgat egy zenét, azt nehéz megmondani. Ami szép, az inkább ösztönösen szép, mint tudatosan. Mégis érdekes felismerni azokat az elemeket, amelyektől szép vagy rút egy kép, egy zenemű.
Az efféle témákat boncolgató, és az összefüggések megértését elősegítő tanulmányok arra jók, hogy támpontokat adjanak ahhoz, hogy egy mű mitől szép, miből, hogyan építkezik, s mivé állhat össze szerencsés esetben.
Mindez azért is jut eszembe, mert K. és Á. jóvoltából tegnap megkaptam Vásáry Tamás önéletírását. Mivel szívesen hallgattam a kitűnő zongoraművész és karmester zenéről szóló előadásait, megnyilatkozásait, érdeklődővé tett az iránt, hogy hogyan teltek mozgalmas évei, amelyekről olyan részletességgel számol be.
Eddig négy kötetet írt meg, de ki tudja, hogy még mennyit kíván megjelentetni.
Könyveivel kapcsolatban felmerül az a kérdés is, hogy le lehet-e írni egy élet minden rezdülését? Alighanem nem.
Az élet olyan sokféle impressziót ad, annyi megfigyelésre ad lehetőséget, hogy még egy nap ingereinek teljességéről se lehet tárgyilagosan beszámolni.
Persze minden erre irányuló kísérlet kiváló alkalom lehet arra, hogy bepillantsunk valakinek a lelki szemeibe, és megpróbáljuk megérteni, hogy miben áll embersége.
***
Kissé elméletire sikerült fejtegetésemet feloldom, s néhány szocialista viccel fejezem be.
Hogy mi a különbség a létező és a működő szocializmus között?
Az, hogy a létező szocializmus nem működik, működő szocializmus meg nem létezik.
***
Két szovjet pilóta egymás között.
Iván, ez nem egy dél-koreai utasszállító repülőgép előtted?
De igen. Eltaláltad.
***
És még valami.
Ötszáz klímaváltozás-szkeptikus tudós írt alá nyilatkozatot és juttatott el az ENSZ-be kijelentve, hogy a széndioxidnak semmiféle klímaváltozást befolyásoló hatása nincs. Ellenben a CO2 léte a természet fennmaradásának alapvető feltétele.
Na, most akkor mi vaaaaaaaaaaan?
2019.09.27. 05:25 emmausz
Hajnali gondolatok
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6015174134
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek