Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2019.11.10. 05:47 emmausz

Minek fenekedni?

Kicsit elé megyek a holnapnak. Ötvenhatban ezen a napon született Á. húgom meglehetősen háborús körülmények közepette. Isten éltesse! Amit viszont itt szeretnék kicsit részletesebben megidézni, az egy nemzetközi esemény évfordulója.  1992. november 11-én ugyanis Oroszország első embere, Borisz Jelcin bocsánatot kért a magyaroktól a forradalom leverése miatt. Dörgő hangon azt mondta a magyar Parlamentben, hogy „1956 tragédiája a szovjetrendszer lemoshatatlan szégyenfoltja marad örökké!” Beszédében rámutatott: az orosz nép a magyar néppel teljes egyetértésben és barátságban akar élni. Emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Budapest utcáit szovjet tankok szabdalták, s ekkor az emberiség leckét kapott abból, hogy a totalitarizmus, a zsarnokság soha sem marad meg egy ország határain belül. Úgy fogalmazott: keserű az a tudat, hogy a Kreml vezetőinek parancsára orosz katonákat is belerángattak azokba a tragikus eseményekbe. Az orosz államfő a magyar képviselők tapsát kiváltva jelentette ki: a kommunizmus örökre véget ért és soha nem is tér vissza.
„Ma fejet hajtunk 1956 minden áldozata előtt” – mondta az elnök, kifejezve azt a reményét is, hogy az orosz archívumok anyagainak átadása hozzájárul a teljes igazság felderítéséhez.
Mintha az internacionalizmus téveszméje nem akarna kiveszni. Újra és újra felüti a fejét hatalmas károkat okozva. Az általa szajkózott induló (ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát, és nemzetközivé lesz holnapra a világ) hamis alapokon nyugszik. A nemzetek léte Isten akarta valóság. A nemzetközivé levő világ nem működik. Lehet erőltetni, de nem fog menni. Lehet keménykedni, lehet káromkodni, de értelmetlen.
Mikor jön már meg az emberiség esze, és simul bele az isteni akaratba. Nem véletlenül mutatta meg a Mester, hogy mi az ima helyes tartalma: Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is. Isten nem azért teremtette a növényfajokat, hogy a réten csak fű nőjön. És nem azért tarkította nemzetekkel a Földet, hogy egy angolt törő katyvazzá silányuljon. Nem azért fejlesztette ki a népek különféle, egymástól eltérő kultúráját, hogy akarnokok bedarálják egyetlen felismerhetetlen masszába.
Meg kellene már tanulni a rómaiak igazságát: Varietas delectat. A változatosság gyönyörködtet.
Teljesen fölösleges a népeket megnyomorítani, ismét és ismét kísérletezni sajátságaik eltaposásával.
Ideje volna már felébredni.           

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8115299580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása