Apu, hod med be, az a nadelefánt az oloszlán ballangjába… kérdezte a kis Bilicsi-lány apjától, S ő talán megmondta (nahát).
Engem kissrác koromban érdekelt, hogy kis szobánk gerébtokos ablaktáblái közé hogy megy be a Mikulás. Nem aludtam el, amíg meg nem tudtam. Apánk zörgött a zacskókkal. Nem lepett meg és nem is döbbentett meg a meztelen igazság, hanem sőt végtelen békesség költözött a szívembe, hogy magamtól rájöttem a titok nyitjára, és ezzel a jó érzéssel fordultam falnak.(Jut eszembe, hogy ma nincs ablakok köze. A „Mikulás” nem birkózhat meg azzal, hogy bármit tegyen a thermopan ablaktáblák közé. Kivenni se tudnák a gyerekek - mondjuk, a bedugott papírpénzt.)
Elsős koromban az a negatív diszkrimináció ért, hogy a pajtások csokit kaptak őrsvezetőjüktől, Gábor pajtástól, de én nem voltam pajtás. A napejosok óriáskiflit kaptak reggelire, de én nem voltam napközis. Maradt a mikuláshívogató nóta: Téééla pógyere már Kishááá zunkide váár…
Maradt az otthoni csomag, térfoglaló almával, néhány szaloncukorral, Csinn-bumm szelettel, dióval, MHK-s vagy Sportszelettel…
A piarista gimnáziumban legnevezetesebb élményem másodikos koromban ért. Matematika órával kezdtünk. A táblára írva cirkalmas betűkkel:
Jó Mikulás azt üzeni,
ne tessék ma feleltetni,
mert aki ezt megszegi,
azt a krampusz elviszi.
Minket egy igen alacsony méretű, Pogány nevű pap okított matematikára.
Berobogott és elordította magát rendes szokása szerint:
Nem félünk a krampusztól, hetes, táblát letörölni. Joó és Kovács kiteszik a katedrára füzetüket a házi feladatnál kinyitva, Kiss és Nagy Laricsev-röpdolgozatot ír, Isler, Fischer vagy mi a fene, kiugrik a táblához futólépésben, és felírja a házifeladatot, közben Magyar felel szóban. Ez hirtelenjében hat embert mozgósított, s mi azonnal elfelejtettük, hogy december 6. van.
G. lánykája tette még érdekessé a gyerekek mikulásvárást. Az óvodában tanulták ezt a versikét:
Pattanj pajtás, pattanj Palkó,
nézd, már nyílik ám az ajtó,
Kinn pelyhekben hull a hó,
s itt van, itt a télapó.
Eddig ez próza, ahhoz képest, hogy el lehet mondani azonos magánhangzókkal is. Csipa a-val, csupa e-vel. Nekünk az i-hangra született változat tetszett a legjobban, mindig megnevettük.
Hát hogyne, mikor azt mondja:
Pittinj pijtís pittinj Pilki
nízd mír nyílik ím iz ijtí,
Kinn pilyhikbin hill i hí
itt vin, itt i tilipi.
Utolsó kommentek