Az úgy történt tegnap, hogy eszembe jutottak Kinks-számok. Nosza, leültem a billentyűs hangszerhez, sőt le se ültem, s elkezdtem néhányukat lejátszani. Az egyik aztán a fülemben maradt, és vele feküdtem le este, vele keltem reggel. Jó sláger sometimes, de ennyire… A szám egyébként a Sunny Afternoon. Mivel 1966-ban keletkezett, már csak olyan veteránok emlékeznek rá, mint jómagam. Biztosan hallgattuk a főiskolán, hiszen akkor kezdtem oda járni, és akinek magnója volt, nem röstellte behozni, a 10 kilós jóságot, hogy az aktuális angol számokat bömböltesse a szünetekben. Most megkerestem a Kinks-CD-t. Az szól mellettem. Ami azonnal feltűnik: a számok szólnak valamiről, van elejük, van közepük és van végük. Ma ez nincs így.
Egy másik számukkal próbálom kiütni, a Don’t You Fret-tel. Úgyis arra kér, hogy ne legyek dühös. Egyébként nem vagyok az, mert CD szól, amelynek az az előnye, hogy nem kerül mellé egy csomó hirdetés, mely szinte mindig élemedett koromnak szól. Mert aki Kinks-zenét hallgat, az öregúr, s ha öreg, valószínűleg prosztatabántalmai vannak, s ha nincsenek, akkor kettes típusú cukorbeteg, de ha az se volna, akkor meg kardiológiai vagy keringési zűrökkel küszködik, és szinte biztosan eltávolítandó szemölcsei vannak miközben fogyásra szorul.
Az internet egyre tolakodóbb, de az is lehet, hogy mi vagyunk egyre mohóbb fogyasztói a netnek, a FB-nak, az e-maileknek stb, stb.
Megosztottam egy okostelefon-használó párról szóló GIF-et. Ez azt mutatja, hogy vonja ki a fejünkből az okosságokat a kockatelefon, illetve tölti belénk az információkat – a néhány szükségeset és a mérhetetlen tömegű feleslegeset, ártalmasat.
Most meg egy meg nem erősített hír az információáramlás kutatási anyagából: 2018-ban percenként
3.88 millió Google keresés volt,
4.33 millió videót néztek a YouTube-on,
159 362 760 e-mailt küldtek,
473 000 Twitter üzenetet küldtek és
49 000 fényképet tettek föl az Instagramra.
(Sang Yup Lee, Scientific American magazine – December 2019., page 28)
El vagyok bűvölve – mondaná rá mrs. Mabel a Csengetett Mylord-sorozat mindenesnője.
Ez „nagyobb statisztika”, mint amit én jegyeztem meg az egykori földrengés kapcsán, amikor is a kialakult porfelhő miatt 90 000 repülőjárat maradt ki Európában egy hét alatt.
Szegény gazdag új világ! Hova rohansz? Hová rohanunk?
2019.12.14. 10:07 emmausz
El vagyok bűvölve
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4815351830
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek