El se akarom hinni, de az történt, befejeztem Vásáry négy kötetének olvasását. Ha azt mondom, sokat időzött felesége betegségének a leírásánál, igazam van, de ha azt, hogy az egész művön végighúzódik nemi tévútra terelése anyja hamisságának összes rosszvoltából, hiszen apjukat tartotta állandósuló féltékenységben azzal, hogy magához láncolta és ágyába vitte fiukat – megint csak nem tévedek.
A következmény az anyjához húzó hamis kötődés, saját nemi a szerepének a fel nem ismerése, az évtizedeken át őt megbénító görcs, ami ellehetetleníti hogy feleségéhez felnőtt férfiként közelítsen, elég szörnyen hangzik. Pedig ez történt. Elmúlik a legszebb férfikor, amikor is 57 évesen egy hajón koncertezve beleszeret egy 22 éves francia lányba. Felesége tudtával és felhatalmazásával végigviszik az aktust, amikor csak tehetik. Be kell vallanom, hogy a köteteket olvasgatva egyre vártam, hogy mikor nő már fel, mikor rázza le magáról az őt eltévelyítő szokásokat, és adja meg magát a génjeiben kódolt folyamatoknak.
Nos, végül is elérkezik ide. Nekem persze nagyon furcsa ennek a kiteregetése ország-világ elé.
A négy vaskos naturalisztikus kötetnek ezzel vége is, de házasságuknak csak felesége halála vet véget.
Persze, hogy ezek után megkerestem a vikipédián a róla szóló anyagot.
Utóbb feleségül vette a nála 41 évvel fiatalabb Tunyogi Henrietta táncművészt, akivel 14 évet húzott le, aztán a fáma szerint elváltak.
Nagyon kalandos, nagyon különös, nagyon sokszerű VT élete, a művészsorsokhoz képest is rendhagyó.
Gondolom, csak idő kérdése, hogy a megjelent naplószerű életregénynek elkészüljön a folytatása is.
***
Váli Deske tegnap rejtvénnyel lepte meg blog-olvasóit. Így hangzik:
Egy festményt választhat, aki kitalálja, ma uszodába miért vittem (annó magamvarrta) kamáslit. Könnyítésül, hogy szemüvegtok is kellett hozzá. Második könnyítés, ma reggelinél emlékeztünk meg
Katával egymásratalálásunk 52. évf.
Megoldásomat szürreálisnak találta. Az is:
„Ahá, a kamásli ajándék, de hogy meglepetés legyen, magaddal vitted az uszodába. És hogy ne legyen nedves, vízhatlan szemüvegtokba rejtetted. Ha így, ha úgy, Isten éltesse kettősötöket! Z.”
Aki eltalálta, rájött a kézenfekvő megoldásra, amelyet Deske közreadott:
„Mert guggolni már nem bírok. Virágszedni térdelve. Tudtam, a Lukács-park ma sáros. Kamásli nadrágvédelem térdrehúzva. Januári virágzás!; apróka százszorszépeket tokban haza.”
Teljességgel logikus.
Legközelebb megint megpróbálkozom a megfejtéssel.
2020.01.21. 06:08 emmausz
Emberek és megoldások
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9615418896
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek