Mickey webnaplója

Különös éjszakám volt, melyet különös nappal követett.  (Ne jöjjön vissza!)
Amit korábban nem gondoltam, tegnap estére úgy elkapott az influenza, hogy nyolcvannal tekert a szívem, s egy pillanatra sem hagyott nyugodni.
Ugyanazt éltem át éjszaka, mint gyerekkoromban, amikor a zúgógombbal szórakoztunk.
Ugyanaz a sivító hang szünet nélkül a fülemben. Nagyon ritkán van lázam, de most lehetett, nem is kicsi, mert őrültségek jártak a fejemben.
Nevezetesen az, hogy szívem biztos kiakadt, azért kalimpál nonstop.
Aludni nem tudtam. Folyton azon járt az eszem, hogy a háziorvos, ha meglátja szívem tekerését, azonnal kardiológus szakrendelésre küld.  
Legjobb esetben onnan tovább küldenek a Szent Margit kórházba, ahol megállapítják a ritmuszavart, és sokkal helyreállítják a szinuszt.
Tovább is s legjobb esetet feltételezve, leveszik a véremet, bekötnek egy kanült, az elsőre sikerül, készítenek egy EKG-t, majd szívultrahangot. A szubintenzíven kivárom soromat, majd elaltatnak. Aztán reményeim szerint visszaáll a rendes szívműködésem a legközelebbi zűrig.
Persze nem ez történt.
Letámolyogtunk mindketten a kocsihoz, el a háziorvoshoz.
Panaszolom neki, hogy kalapál a szíven, 38.1 volt a lázam reggel, szédülök, szikrányit se tudtam aludni az éjjel, berekedtem, szárazon köhögök, fájnak az ízületeim, fáj a fejbőröm… Mire ő: tipikus influenzakép. Antibiotikum, lázcsillapítás, és helyre fog állni az egészségem, és a feleségéé is, hiszen egymást fertőztük.
Itthon hűségesen bevesszük a kapszulát a lónagy antibiotikumot, lázcsillapítunk. Én még így nem jártam. Ekkor ugyanis olyan reszketés fogott el, vitustánc? hogy nem tudtam megmaradni a takaró alatt. Bekaptam egy kis Jägermeistert, hogy magamhoz térjek, kiálltam a napra a radiátorhoz, s csillapodott a nyomás. A lázam elmúlt, izzadok, mint egy ló, közérzetem délutánra látványosan javult. Kétszeres a megkönnyebbülésem. Nincs szívbirizgálás, túl vagyok az influenza nehezén.   Megyek zuhanyozni, aztán talán aludni, mert rengeteg pótolnivalóm van.