Mickey webnaplója

Papp Miklós (aki tényleg pap) szájából több alkalommal elhangzott az a felszólítás, hogy combos elgondolkoztató könyveken rágjuk át magunkat. Ennek jegyében talán másodszor is nekifogtam a Newman-breviárium olvasásának. Róla elég azt tudni, hogy anglikánból lett katolikus pap, majd főpap, bíboros. Newmant nemrég avatták szentté. Életműve harminchét kötetben jelent meg, valamint posztumusz még hozzájött hat kötet. Ezekből kivonatolták a breviárium anyagát, ami ugyancsak vaskos kötet. 
Egyszer már próbálkoztam a könyv elolvasásával, majd valami kizökkenthetett, mert otthagytam. Most újra felfedeztem, s meg se kísérlem részletesen megidézni. Inkább saját ösztöneimre hallgatok. Rendes szokásom, hogy a könyvekbe széljegyzeteket firkálok. Utóbb némelyiket el se tudom olvasni, más részük talán már nem is aktuális, de vannak köztük érdemesek is. Akár így, akár úgy, egyben közösek, mégpedig abban, hogy nincs szerkezeti összefüggés köztük, s egyáltalán semmilyen összefüggés sincs közöttük, csupán az olvasott szövegtestre adott reflexiók.
Nos, ezekből szemezgetek néhányat.   
- A Newman címre hallgató előszófélében megakad a szemem a szelíd fény kifejezésen. Ezt a szópárt magam is használtam, amikor cikket írtam arról, hogy milyen nevet kapna az indiánoktól Isten. Választásom a Szelíd Fényre esett. Ezzel a címmel is jelent meg az IGEN c. kat. ifj. lapban valamikor ebben az évezredben.
- Azt írja, hogy „A Teremtőnek nincs kezdete, mert ha valami más előtte való által jött létre, akkor miként jött létre ez a más?” Válaszom, hogy aki az időn kívül áll, annak nem lehet kezdete. Nincs előtte, s utána sincs. A Krédó pontosan fogalmaz:  Hiszek egy Úrban, Jézus Krisztusban…  aki …született az idő kezdete előtt.” Tehát időtlenségbeni örök jelen az élete, nincs kezdete és vége - VAN.
- Később is kitér az örök életre, és Istenre vonatkoztatva így ír: „Millió évek múltával ugyanolyan (helyesebben nagyobb) édességet fogok benned találni, mint kezdetben.” Nem más ez, mint hogy felfogásában az örök élet dimenziói kiterjednek, s ugyanúgy élünk tovább, mint a földön, csak még sokkal jobban. Hát nem. Az örökkévalóságban nincs idő. Élet van. Örök jelen van. Szerintem a dolgoknak intenzitása van, s nem egymásutánisága. Persze én se tudok semmit.
- Egy páli verset idéz, amelyet magam is nagyon szeretek. „Hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse? S hogyan hirdesse az, akit nem küldtek?” A papi meghívásról szól. (Róm 10,14sk) A Mester is szorgalmazta: Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába.     
- S végül egy blődli: Azt olvasom sokol-dalú. Itt van a sorvég miatt elválasztva. Katonáéknál két éven át SOKOL-t hallgattunk. Az a rádió SOKOL-dalú volt, s nem igazán sokoldalú. Rég volt, tán igaz se volt.  
***
Zene. Mit is? Hm. Legyen a jazz-es hangzású The Time c. munka by Dave Clark Five. Így kell egyforma tempóban kimérni az időt, ahogy a dobosuk teszi. https://www.youtube.com/watch?v=T6UmZbN2WQ4